„Mi van az emberben, hogy évezredek óta, tudástól és civilizációtól függetlenül újra és újra vérfürdőt rendez, és ártatlan emberek tömegeit küldi a halálba? Ez a kérdés feszül az este során elhangzó művekben” – olvasható a Pannon Filharmonikusok november 28-ai programjában, amely a zsidó hagyomány gyász idején elmondott imáját, a kaddist (vagy kádist) állítja a középpontba.

Az est során elhangzik Krzysztof Penderecki Kaddis (Kadisz, 2009) című, férfikarra, szólistákra és zenekarra írt műve, melyet a lengyel zeneszerző a Łódźban létrehozott gettó felszámolásának emlékére írt. Erich Wolfgang Korngold Pészahi zsoltára (Passover Psalm, 1941) egyike a szerző két vallásos művének, melyet a második világháború éveiben komponált. Az Ima (Prayer) című darabban tenorszólista, női kar, hárfa és orgona szerepel, míg a Haggada imádságaira írt párdarabban – melyet most hallhat a pécsi közönség – az orgona és a zenekar mellett vegyeskar és szoprán szólista lép fel. Leonard Bernstein Kaddis elnevezésű 3. szimfóniája közel 150 fős előadói apparátust igényel: az óriásira bővített zenekart vegyeskar és fiúkórus, szopránénekes és narrátor egészíti ki. Az eredetileg 1963-ban Tel Avivban bemutatott darabot a szerző a hetvenes években átdolgozta, feszesebbé téve annak szerkezetét. A pécsi előadás közreműködői a Nemzeti Énekkar és a nyíregyházi Cantemus Fiúkórus. A Pannon Filharmonikusokat Kesselyák Gergely vezető karmester vezényli, a Bernstein-szimfónia narrátora Mácsai Pál, az est háziasszonya Seres Gerda.

A 19 órakor kezdődő hangversenyt kiállításmegnyitó és előadás előzi meg. A holland Anne Frank Alapítvány Ha az lehetek, aki vagyok című vándorkiállítását Ronald Leopold, az alapítvány igazgatója nyitja meg 17:30-kor a Kodály Központban. A kiállítás a történeti megemlékezés mellett a sokszínűségéről és az elfogadásról szól, többek közt Anne és a Frank család német–zsidó–holland identitását is bemutatva. A tárlat két héten át lesz látható a Kodály Központ nyitvatartási idejében, hétvégi időpontokban pedig Pusztai Tünde művészettörténész tárlatvezetésével is megtekinthető. 18 órakor kezdődik dr. Schweitzer Gábor jogász, kutató, egyetemi tanár „Boldog vagyok, hogy (…) itt lakhatom a kedves szép Mecsekaljában” című előadása, melynek helyszíne a Kodály Központ F 08-as konferenciaterme. Az előadó röviden áttekinti a pécsi zsidóság 1944-es deportálást megelőző mintegy másfél évszázados múltját, a helytörténeti elemeken túl személyes életutakat, a társadalmi és társasági együttélésre vonatkozó történeteket is felvillantva.

A zenekar kezdeményezésére a hangverseny délelőttjén az 1897-ben született Mangold Rezső zenetanár, karnagy, zeneszerző és családtagjainak botlatókövét helyezik el az egykori lakhelye előtti járdán, a Rákóczi út 59. szám előtt, a zeneiskolával szemben. Günter Demnig német képzőművész kezdeményezésére az áldozatok utolsó ismert, szabadon választott lakóhelyének bejárata előtt botlatókövek emlékeztetnek az egykori lakókra, és ezáltal mindazokra, akiket elhurcoltak, és sosem tértek vissza. Mangold Rezső zenei tanulmányait Pécsett, Budapesten és Párizsban végezte. 1933 áprilisában az izraelita hitközség elöljárósága őt bízta meg a templomi énekkar irányításával, ezt megelőzően öt éven át a pécsi MÁV-zenekart vezette. Feleségével együtt 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol megölték őket.

(Forrás: PFZ)