A Vilenica-díj 1986-ban alapították. Az egyik legrangosabb közép-európai elismerésben olyan írók részesülhetnek, akik a régió kultúrájában kiemelkedőt alkottak a vers, próza, dráma vagy az esszé területén. Tolnai Ottó Kossuth-díjas magyar írónak és műfordítónak, az egyetemes magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotójának ítélték az idei Vilenica-díjat – jelentette be a kitüntetés kuratóriuma 2023. június 7-én Ljubljanában a sajtótájékoztatón.

„Tolnai Ottó szövegeinek ereje az apró karcolásokban és a repedésekben mutatkozik meg leginkább, melyekbe az ex-jugoszláv kultúra gazdag tapasztalata szabadon behatol. Ez a történelmi, (multi)kulturális bázis a maga burjánzó szövevényességével elkápráztatja, egyszersmind termékenyen el is bizonytalanítja az olvasót. Életműve a magyar, valamint az (ex-)jugoszláv szellemi örökség, erkölcsi és politikai hagyomány elemeinek sokaságából merít és válogat. Tolnai művészetének alapvető pillérét az erős tény- és anyagszerűség, valamint az egyedülálló tolnais imagináció, a meghökkentő távlatokat bejáró képzelőerő kettőssége alkotja. »Áriáiban« – ahogy sajátos műfajú írásait nevezi – »a formátlansággal való formázást« tapasztalhatja meg a teljesen egyedi poétikával, szövegformával szembesülő olvasó” – hangsúlyozta Rudaš Jutka, a zsűri tagja, aki egyúttal a szerzőt felterjesztette a díjra.

A díjat a Szlovén Írószövetség által szeptember 4-e és 9-e között megrendezendő 38. Nemzetközi Vilenica Irodalmi Fesztiválon adják át.

Tolnai Ottó a negyedik magyar író, aki megkapja a tízezer euróval járó közép-európai díjat. Elsőként Esterházy Péter munkásságát ismerték el 1988-ban, 1998-ban Nádas Péternek ítélték oda, 2014-ben pedig Krasznahorkai Lászlót díjazták. A korábbi díjazottak között találhatjuk még többek között Peter Handke, Zbigniew Herbert, Milan Kundera, Ilma Rakusa és Olga Tokarczuk nevét is.

(Forrás: Litera; Fotó: Gálos Viktor)