Kircsi László Miskolcon, Pécsett, majd Budapesten végezte zenei tanulmányait. Munkássága szinte teljes egészében Pécshez kötődik. Oboistaként tagja, később szólamvezetője volt a Pannon Filharmonikusoknak (akkor még Pécsi Szimfonikus Zenekar), illetve a Pécsi Nemzeti Színház Zenekarának is. A zenekari fellépések mellett kamarazenélt, valamint rendszeresen voltak szólóestjei Magyarországon és külföldön egyaránt. Széles repertoárja kiterjedt a teljes oboairodalomra a reneszánsztól a kortárs zenéig. Különös gondot fordított a kevésbé ismert és játszott művek bemutatására, és fontos küldetésének érezte a kortárs zene megismertetését a közönséggel: számos ősbemutató és hazai bemutató fűződik a nevéhez. Zeneszerzőként is tevékenykedett. Több színházi produkcióhoz készített zenét, de legismertebb „művei” talán a Pécs és más Baranya megyei települések templomainak harangjátékához írt kompozíciók.

Kircsi Lászlót a pécsiek nem csak gyakorló muzsikusként ismerik. Zenész generációk nevelkedtek fel az ő kamara- és zeneesztétika-óráin, akik még profi zenészként is „Tanár úr”-ként szólították. A zeneoktatás mindig a szívügye volt, és még nyugdíjasként is, ameddig lehetett, tanított a Művészeti Karon. Emellett pedig fáradhatatlan szervezője volt a pécsi zenei életnek. Koncerteket szervezett, programokon és beszélgetéseket vett részt, gyakran lépett föl műsorvezetőként vagy az est házigazdájaként. De akár a tanteremben, akár a pódiumon beszélt, mindig ugyanazt a lelkesedést hallhattuk szavaiból, amely azonnal hallgatóságára is átragadt. Hihetetlen műveltsége és színes előadásmódja segítségével bármilyen zeneművet vagy zenei jelenséget közel tudott hozni a közönséghez. Egyszerre tudta megvilágítani a lényegi, mélyben zajló zenetörténeti folyamatokat, és egyszerre volt anekdotázó: minden műről számos apró történetet ismert, melyekkel az adott korszak hangulatát tudta megidézni. Hogy mennyire kivételes tudás birtokában volt, jól mutatja az, hogy komolyabb apparátusú zenei intézmények is sokszor őt hívták fel telefonon egy-egy kérdéssel, hisz „Kircsi tanár úr” majd megmondja…

Számos rangos kitüntetést nyert el, többek közt a Weiner Leó zenepedagógiai díj, a Grastyán-díj és a Martyn Ferenc-díj birtokosa. Más folyóiratok mellett a Jelenkor Online is közölte zenekritikáit. Írásai amellett, hogy értékelik az adott előadást, kiemelve annak erényeit és hibáit, eligazítanak a darabok zenetörténeti jelentőségét illetően is, de a koncert pécsi koncertéletben betöltött szerepét is bemutatják. Megtudhatjuk belőlük, hogy az adott szerzőt vagy darabot kik és mikor adták már elő Pécsett, az az előadás hogyan viszonyul a mostanihoz, miben más és miben hasonló a kettő. Mindezeket persze meggyőzően és plasztikus nyelvezettel írta meg. Úgy, ahogy előad.

Kircsi László egyénisége és hatalmas tudása Pécs zenei életének meghatározó alakjává avatta őt. Még bizonyára sokáig jut majd eszünkbe: „ezt a Tanár úr biztosan tudná…”

(Bélyegkép: BaHír)