„Hátborzongatóan váratlanul ért bennünket a hír” – így kezdődik az írás a meszolymiklos.hu oldalon, amely az irodalomtudós haláláról tudósít. Jankovics József a Fejér megyei Seregélyesen született 1949-ben, középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát magyar–angol szakon.

Jankovics 1978-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársaként tevékenykedett. 1992-től 2015-ig a Reneszánsz Osztály vezetője volt, 2004 és 2013 között az igazgatóhelyettesi tisztet is ellátva. Az irodalomtudomány kandidátusa volt, 2015-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetéből vonult nyugállományba.

Pályafutását a hetvenes években a Kortárs, a Nagyvilág és a Mozgó Világ olvasószerkesztőjeként kezdte, majd tucatnyi kiadványsorozat, folyóirat munkatársa volt, a Hungarológiai Értesítőnek 1977 és 2001, a JAK-füzeteknek 1982 és 1986 között volt a felelős szerkesztője.

Érdeklődésének középpontjában Bethlen Miklós és Gyöngyösi István alakja állt. „Jankovics József munkásságában a régi magyar irodalom összefüggéseinek feltárása mellett nagy hangsúlyt fektetett a szövegek közzétételére, arra, hogy ezek a források a szélesebb közönség számára is hozzáférhetőek legyenek” – olvasható róla az MTA vonatkozó honlapján.

2008-ban megkapta a Magyar Köztársaság Tiszti keresztje polgári tagozatának kitüntetését, 2019-ben szülőfaluja, Seregélyes díszpolgári címét. Jankovics József március 14-én hunyt el.

(Forrás: meszolymiklos.hu, jankovicsjozsef.btk.mta.hu)