A Démonokról ír Piotr Matywiecki (1943) varsói költő, esszéista és irodalomkritikus, akiben zsidó és lengyel vallási, kulturális és nemzeti identitása szétszálazhatatlan szövedéket alkot. A nyolcvanas években részt vett a Szolidaritás tevékenységében, szamizdat irodalmi lapot szerkesztett. Esszéistaként Határkő (1994) című, hatalmas feltűnést keltő kötetével mutatkozott be, melyben filozófiailag dolgozta fel a holokausztot, dokumentumok és naplók alapján mutatta be a varsói gettóban szerzett léttapasztalatokat. Mint konzekvens ateistából lett hívő katolikus költőnek a Biblia nemcsak a zsidó és a keresztény hagyományok találkozásaként, hanem a költészet archetípusaként, az isteni adománynak tekintett beszéd legmagasabb rendű szublimációjaként is kulcsfontosságú. (Pálfalvi Lajos)

A másik ajánlott szövegünk egy regényhős mintájáról szól: Vadnai Bébiről, alias Tárkányi Éváról. Aki „négyszáz ágy”-ra taksálta a saját, csaknem intézményesült szexuális teljesítményét. (Eszünkbe juthat a pécsi klinika épülete, a „négyszáz ágyas”, tervezte Gádoros Lajos, 1966.) Ungváry Rudolf írása nemcsak őt mutatja be – aki egykor a Balettintézet sokak által vágyott épületének tulajdonosa volt –, de fia, Dixi is megjelenik a színen, ahogy például Erdély Miklós, Pauer Gyula vagy épp a rettegett kommunista kultúrvezető, Tóth Dezső. Az alakok, a kor atmoszférája és az írás is felejthetetlen. Nem csak Bereményi Géza olvasóinak.

A lapszámunkban megjelenő többi szöveget az archívum áprilisi frissítése után olvashatják.

A februári lapszám tartalomjegyzéke az archívumban >>