A 2004 óta évente e napon megrendezett ünnepség ezúttal redukált formában, jelzésszerű módon zajlott le. Délelőtt 10 órakor sajtótájékoztatót tartott a szekszárdi városházán Gyurkovics János alpolgármester, Csötönyi László, a kulturális bizottság elnöke, Szolláth Dávid irodalomtörténész, a frissen megjelent Mészöly-monográfia szerzője, Ódor János, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója, valamint Liebhauser János, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatója.

Bár az ünnepség java része későbbre tolódott, örvendetes hírek érkeztek: befejeződött az író egykori alkotóhelyének, a porkolábvölgyi tanyának a felújítása, így az év során valamikor megkezdi működését, különböző irodalmi programokkal támogatva Mészöly Miklós emlékezetének fenntartását. Szekszárd városa és a Mészöly Miklós Egyesület centenáriumi emlékévet kezdeményezett, ennek számos – hazai és határon túli – programelemét ismertették a sajtótájékoztatón. (Ezek közt foglal helyet a Jelenkor folyóirat januári száma: ennek első fele a Mészöly-életművet körüljáró írásokat tartalmaz. Online bemutatóját január 27-én láthatják az érdeklődők.) Az emléknap a szokásos rendezvényekkel és díjátadással a tervek szerint május 19-én zajlik majd.

A koszorúzás 11 órakor kezdődött a Bezerédj utcai emléktáblánál. A városi képviselőtestület és a helyi kulturális intézmények nevében a fent említettek, a helyi irodalmárok nevében Dicső Zsolt és Jankovics Zoltán, a Mészöly Miklós Emlékház részéről Lovas Csilla, a Jelenkor folyóirat képviseletében Ágoston Zoltán helyezték el az emlékezés koszorúit. Szolláth Dávid beszédében kiemelte az író életművén belüli sokféleséget, megújulóképességet, majd arról beszélt, Mészöly élete java része a legrosszabb körülmények közt telt ahhoz a céljához mérten, hogy modern európai író legyen. A legtöbb kollégája megkötött bizonyos kompromisszumokat a hatalommal, ám Mészöly csökönyösen kívül maradt ezeken a viszonylatokon, s erre nem árt emlékezni manapság. Művei úgy állnak dialógusban a világirodalom legnagyobb provokátoraival, újítóival Kafkától Camus-n, Becketten át Márquezig, mintha a vasfüggöny nem is létezett volna. Ugyanakkor munkái egyben a legjobb tudósítások is arról, milyen volt a második világháború, a Rákosi-rendszer vagy a korai Kádár-rezsim. Majd Mészöly továbbgyűrűző poétikai, illetve erkölcsi hatásáról beszélt az őt követő írói generációkban, melyhez hasonlóra nemigen akad példa. Ugyanakkor sok a tennivaló az életműnek a fiatalabb olvasói generációkkal való megismertetését illetőn, s ebben az emlékévre komoly feladat hárul.

A centenáriumi nap kötetlen beszélgetéssel zárult a megyei könyvtárban.

Fotók: Retkes Tamás