A vers ellen; A hűtlenség dicsérete; Óda az öngyilkosságról; Ignorancia; A túlvilág legyőzése; Egerek népe; A templomkerülők; A telepátia veszélyei

Vörös István  vers, 2005, 48. évfolyam, 7-8. szám, 687. oldal
Lapszám letöltése
PDF-ben

A vers ellen

 

Igazuk van azoknak, akik

nem akarnak verset olvasni.

Mert mi a vers? Kis szendvics,

sushi-box, egy deci bor.

Nem lehet jóllakni, nem lehet

 

berúgni tőle. Nem űz unalmat.

Legfeljebb démont. De démonok

nincsenek. Nem tanulsz belőle,

nem szórakoztat. Nem mutat

 

irányt. De mutat nem-irányt.

Nem hagy éhen halni. 7 csepp

bor mindig marad az alján.

 

A verset el lehet cserélni

egy fürt szőlőért, pár gesztenyéért,

 

20 deka gorgonzolasajtért.

 

 

A hűtlenség dicsérete

 

Igaza van annak, aki elhagyja

a szülői házat. Ötvenéves

korában legfeljebb öngyilkos

lesz. Különben nem tudja

a halottaknak átadni a helyét.

 

Igaza van annak, aki elhagyja

a hazát. Kilencvenéves

korában legfeljebb öngyilkos

lesz. Mire elhagyja, nincs

 

haza, nincsenek szülei,

mire visszatérne, újra van,

újra vannak. A halottak szőke

 

haját fésüli. A halottak

rőt szakállát nyírja. Fél kiló

 

lisztet vesz egy halott boltjában.

 

 

Óda az öngyilkosságról

 

Az ember egyik legmagasabb

rendű tette az öngyilkosság.

Mindenkit lebeszélnék róla.

Szembe menni a jóval, az élet

eleve elrendelésével, sőt alighanem

 

Istennel is. Az öngyilkos meg van

győződve Isten létéről, a

képébe akarja vágni bátorságát,

talán a fiát gúnyolja.

 

Az öngyilkos mindent tud.

Nem érdemel kíméletet.

Ki kell mosni a gyomrát, vissza-

 

pofozni a végesbe, a bizonytalanba.

Az élet szép, hát nem látja?

 

És nem lehet különb a többieknél.

 

 

Ignorancia

 

Igazuk van azoknak, akik

nem akarnak olvasni. Ne

kelljen már soha egész

mondattal találkozniuk.

A mondat fontoskodás, elég

 

pár szó. A betű fontoskodás,

és nehogy azt hidd, hogy bármi

olyan nagyon fontos. A gondolat

mindig hazugság, és ez az egy

 

módja a hazugságnak, ami

tényleg tilos. A tökéletes keresése

nagyképűség, a történet

 

fölösleges, a haláltól kár

félni, mert csak addig van,

 

amíg élünk. Élni hazugság.

 

 

A túlvilág legyőzése

 

Igazuk van azoknak, akik

már nem élnek. Jobb korba

születtek bele, és meghaltak,

csak hogy ne kelljen ma élniük.

Kísértetek azért nincsenek,

 

mert utálják a repülőket. Démonok,

mert félnek a műanyagtól.

Az angyalok megijednek

egy biciklitől is, és

 

a szentlélek irtózik a telefontól.

Az ördög irigyli a gázkamrát,

a villamosszéket. Isten használati

 

utasításokat olvas. Fizikatankönyvből

tájékozódik, hogy mit csinált.

 

A szentek csapdája a mosógép.

 

 

Egerek népe

 

A besúgóknak van igazuk.

A barátainknál nincs utálatosabb.

Mindent tudnak rólunk. Még

nálunk is többet. Akkor hát legyünk

az ő lelkiismeretük. Az előjegyzési

 

naptáruk. Izgalmas dolog titkos

találkozókra járni, és erről is,

arról is a nagy ügy szolgálatára

lenni. Üzenetünket az egyébként

 

süket hatalmasok fülébe ordítani.

De amikor egyszer, kivételezés-

képpen megmutatják őket, csak

 

három egér szaladgál a tartótiszt

dobozában. Akinek igaza van, nyávogva

 

kikap egyet közülük karmos mancsával.

 

 

A templomkerülők

 

Igazuk van azoknak, akik nem

akarnak idegen nyelveket

tanulni. Az anyanyelv is sok.

Képzelt kötelekkel a szülővárosunkhoz

köt, egy utcához, egy archoz.

 

Az anyanyelv tele versekkel, emlékek-

kel. Igazuk van azoknak, akik

nem szeretnek emlékezni, nem

gügyögnek, nem hallgatnak

 

az anyai szóra. Igazuk van

a templomkerülőknek, a gyónás-

bliccelőknek, az imaelrontóknak.

 

Veszélyes egy szöveget kívülről mondani,

veszélyes felolvasni, veszélyes

 

érteni, veszélyes meghallgatni.

 

 

A telepátia veszélyei

 

Annak van igaza, aki nem tart

mobiltelefont, számítógépet,

kutyát. A telefont folyton

sétáltatni kell, és ugatásával

elárulja, hol vagy. A kutya már

 

kora reggel csörög. A számítógépet

többet bámulod, mint a szerel-

mesed arcát. Ülsz előtte, és

fogod a kezét. Annak van igaza,

 

aki nem szeret bele senkibe,

különben állandóan rá gondolna,

csörögne a belső telefon. Kitalálná,

 

mit csinál, hol van. Elhanyagolná

a sétát, a magányt, hagyná

 

elveszni a kutyáját.