Szereplők:

KONCZ, államtitkár

CUKOR, földhivatali előadó

GÁZ, rendőralezredes

HELÓ, főtörzs

BALOG, őrmester

LEOLVASÓNŐ

2 MAGYAR GENGSZTER

2 HULLASZÁLLÍTÓ

2 KÍNAI GENGSZTER

CLAUDIA, bejárónő

ELVIRA, elvált feleség

BLANKA, intézetből szökött kiskorú prostituált

és kevesen mások

 

Helyszín:

két, egymással szomszédos lakás egy pesti bérházban, ahol a gyanúsított

különös körülmények között elhalálozott, és mégis él.

 

I. rész

 

Első jelenet

 

Főhős lázasan csomagol – illetve nem lehet tudni, hogy mit csinál, amit becsomagol, azt ki is csomagolja, mindent megnéz, áttesz máshová stb.

CUKOR Idő: hat óra negyvenhat. Illetve hat óra negyvenhét. Pontosabban, háromnegyed hét múlt két perccel. Ebből következően tizenhárom perc múlva lesz hét óra. Fő a precizitás. A pontosság. Meg kell mondanom: jól állunk. Nagyon jól állunk. Iszonyatosan jól állunk. A siker sötét szakadékába bámulunk bele. Mert mélységesen mély a siker szakadéka. A kudarc ahhoz képest csak egy sáros pocsolya. Fő a rugalmasság. A taxi lent vár. Hadd várjon. Két taxi vár lent. Az egyik a ház előtt, a másik a mellékutcában. Két taxi és más semmi… Az élet csak ennyi… De az is lehet, hogy el se utazom…

keresgél

Most már csak az a fránya hamis útlevél kéne, hogy meglegyen. Az a kis aranyos, édes kis hamis útlevél, hát én most főbe lövöm magam, ha nem lesz meg az a drága útlevél… Persze tökmindegy… Ha meglesz, meglesz, ha nem lesz meg, nem lesz meg… Van másik…

előhúz egy útlevelet, belelapoz, mint egy határőr

Igen, ez az. Ez én vagyok. Ez én vagyok? Milyen borzalmas kép. Ha egy határőr erről felismer engem, az egy frenológiai zseni.

az órájára néz

Idő: hat óra ötvenegy. Illetve ötvenkettő. Ha minden igaz, pontban hat óra ötvenötkor kilépek innen, kilépek innen örökre, a soha viszont nem látásra… Ha kilépek… Mert az is lehet, hogy maradok… Még nem tudom… Tessék, a repülőjegy megvan… A repülőjegyek megvannak… Az én szépséges repülőjegyeim megvolnának… A jó jegy is, meg a másik is. Mer’ én rögtön két járatra vettem, az ember nem lehet eléggé óvatos, papamm, papamm, egy zseni vagyok, nem tudom magamat eléggé csodálni, mer’ én nagyon-nagyon előrelátó vagyok… Egy valóságos Püthia, csak tudnám, mi az?

előveszi a két jegyet, rakosgatja őket

Ez az „A" repülőjegy, ez pedig a „B" repülőjegy. Az „A" repülőjegyet teszem a bal zsebembe, a „B" repülőjegyet a jobb zsebembe. A jó útlevelet a jobb zsebembe, a hamisat a bal zsebembe. Szóval a bal jegy van a jobb zsebben. Nem, a jobb a balban! Mindegy! És hogy mért hagyom el az én szülővárosomat, ma reggel, hajnalok hajnalán? Akták, papírlapok, akkurátusan könyvelve, dátumozva! Mind eredeti! Ezeket én elővigyázatosságból a testemen hordozom…

előhúz az inge alól egy dossziét

Mert ezek nem véletlenül vannak itt nálam…

miközben visszadugja az inge alá, beleszimatol a levegőbe

Valami bűzlik. Csak tudnám, hogy mi ez… Valami bűzlik a Király utcában… Honnan jön ez? Szivárog napok óta ez a szag, és hiába szellőztetek, mindhiába. Ha a reptéri kopók megérzik rajtam, még a végén azt hiszik, kábítószert rejtegetek. A hónaljam ragad a dezodortól, az összes ablakot bezártam, de ez az édeskés szag, csak jön, a falakból, a lichthófból, a sehonnan és mindenhonnan.

megnézi az óráját

Hat óra ötvennégy. Most döntsd el, hogy a nem létező sikereiddel akarsz hencegni, vagy a tutit akarod, a bankjegykötegekkel megrakott diplomatatáskát és százhúsz kilós négernők cuppanós ajkait a hatalmas, álló farkadon.

újra előveszi az útleveit

Kérem, én még nem bűnöztem, bűnözni szeretnék mostan…

szimatol

Mi ez a fertelmes szag? A gáz?… El akarnak gázosítani? Patkányok a vízvezetékben? A szomszédból jön, ez már bizonyos… Vajon mi lehet vele? Nem szól nála a tévé, nem húzza le a vécét, nem rikácsol versenyt éjjelente az autóriasztókkal… Magányos flótás, hónapokig nem jön hozzá senki… Egy kisnyugdíjas, egy Alajos.

hallgatózik

Hátha csak alszik. Majd küldök képeslapot a távolból, a nagyon távolból. Igen, kivettem a szabadságomat, és elutaztam a Bahamákra… Pá kis Alajos, pá… És amikor majd leszáll a gép Varsóban… vagy Helsinkiben… Vagy Phenjanban?… Vagy Fokvárosban?… Maradjon ez az én titkom… Szóval, amint megérkeztem, és elfoglaltam szobámat a szállodában, és fölhajtottam pár kimondhatatlan nevű koktélt a bárban, és átlapoztam a helyi luxuskurvák mélynyomásos katalógusát, akkor beülök egy kád forró vízbe, kezemben a félig kiivott üveg Bourbonömmel, és most figyeljenek, bal kézzel fölpattintom a mobilomat…

mutatja

…és bepötyögök egy bizonyos pest-budai számot, mert én ilyen vagyok, a csodállatiasan pezsegő, válogatott fürdősók illatában, mialatt puha ujjak masszíroznak mindenütt, de mindenütt… Mer’ én egy ilyen vagyok. És amikor meghallom a helyettes államtitkár úr rideg hallóját a telefonban, aki megjátssza nekem az elfoglalt embert, akkor, de csak akkor jelzem majd annak a nagyképű állatnak, piciny torokreszelések után, lágyan és puhán, nehogy szívrohamot kapjon, mert annak se lenne sok teteje, ha túl hamar feldobná a lúdtalpát, hogy sajnálom, Kálmánkám, de nem egészen úgy alakultak a dolgok, mint ahogy te vagy én, de mégis főleg te szeretted volna, édes Kálmánom… És hogy teljesen véletlenül nálam maradtak bizonyos teljesen ártalmatlan papirosok, és mielőtt a szavamba vághatna, elárulnám neki, halkan, mint egy szerelmi titkot, hogy a közjegyzőileg hitelesített másolatok, drága Kálmán, egy svájci széfben bármikor a nemzetek közötti bűnüldöző szervek rendelkezésére állnak… És hogy szóljon a miniszterelnöknek is, ha ráér, meg a titokminiszternek… Esetleg ugorjon be a kabinetirodába… Ha nem akarja, hogy kormányválság törjön ki… És a főpolgármesternek is jelezzen… Úgyhogy légy szíves, aranyos Kálmánkám, erre meg erre a bankszámlára küldeni ennyi meg ennyi eurót egy brüsszeli bankfiókon át, tudom, hogy van ennyid, nem kell csuklani, és lehetőleg huszonnégy órán belül, mert én nagyvonalú vagyok, egy generózus barom, nem is tudom, miért van ilyen lágy szívem nekem, és akkor azok a papírok megszűnnek létezni… Kálmán, te sírsz? Te vén gazember, te!

mintha tényleg telefonálna

Ó nem, szó sincs róla, drága Kálmán, nem néztem mostanában túl sok amerikai filmet… Ez most maga a való világ, drága Kálmán, nézzünk szembe vele, mint az öregedéssel… Most kell váltani, igen, Kálmán, szerintem is… Lejjebb, még lejjebb, drágám, nem, ezt nem neked mondtam, Kálmán, hanem ennek a pézsmaillatú vadmacskának, aki puha tenyerével éppen kezelésbe vette a bal fenékpofámat… Jó, jó, Kálmán… Akkor várom, Kálmán…

összecsukja a képzeletbeli telefont

Az a nagyképű állat ezt biztos nem nézte volna ki belőlem… Azt hitte, nekem nincsenek ötleteim… Most az egyszer, kedves államtitkár-helyettes úr, tévedni tetszett.

újra ellenőrzi a zsebeit

Nézzük csak még egyszer… Útlevél… Másik útlevél… Akták… megvannak… Kopasz paróka… megvan… Repülőjegy… repülőjegy… repülőjegy nincs meg… Hol a repülőjegy? Hol vannak a repülőjegyek? Hat óra ötvenkilenc perc ötvenkilenc másodperc. Végzetes késésben vagyok. Persze ez is be van kalkulálva, csak jelezni akartam, zsenikém, hogy késésben vagyunk. Mert az is lehet, hogy nem megyünk sehová… Csak semmi pánik, angolok vagyunk. Pénz… taxi… útlevél… jegyek… taxi… pénz, útlevél… jegyek… Quarelin… Rennie… Aspro C… Mebucain… Fekete nadálytőkrém… Lándzsás útifűszirup… Orrcsepp… Szemcsepp… Hashajtó… Szívgyógyszer… Álszakáll…. Mindent megoldunk… Most meg hol az útlevelem…? Te pancser… mit bajlódok itt veled? Gyerünk, indulás. Az utolsó oltsa el a villanyt.

Vad csöngetés. Főhős megdermed. Újra csöngetnek, azután egyre vadabbul csöngetnek.

CUKOR Rendőrség? Már? Már itt? Az a mocsok, piszok, aljas, rohadt rám küldte volna őket? Már észrevette, hogy bizonyos iratok hiányoznak a borítékból? Az lehetetlen! Persze kitelik tőle! A rafináltja. Úgy tett, mintha nem tudná, és mégis tudta. Az istenverte gazember… Az tudja… Az már tudja… Rendőrség? Az ablakon… Kiugrani az ablakon… Nem annyira jó ötlet. Útlevél? Repülőjegy? Pénz? Taxi? Kopasz paróka? Műmell? Nyugi… Akták. Nyugi… Az akták. Megenni, elégetni… Vissza az ing alá. Most nyugalom… Nem vagyok itthon… Várunk, amíg elmennek… Hogy szalad az idő!… Mint mondtam volt, az utolsó kapcsolja le maga után…

LEOLVASÓNŐ kintről

Cukor úr, a villanyóra-leolvasó vagyok…

CUKOR A villanyóraállás! Majdnem elszúrtam mindent. Elbukni egy rosszul patkolt villanyórán… Táriraramm… Hahó… Jövök… Vágtatok… Máris, drága főelektromos kolléga! Máris! Parancsoljon… Csak egy szavába kerül…

LEOLVASÓNŐ A szomszédjával, nem tudja, mi lehet? Több napja nem ad életjelet…

CUKOR Az Alajos?

LEOLVASÓNŐ A bácsi mindig maga a pontosság.

CUKOR A bácsi?

LEOLVASÓNŐ Vagy csak volt?

CUKOR Mi volt?

LEOLVASÓNŐ A pontosság. Maga.

CUKOR Én? Nem érzi ezt a szagot?

LEOLVASÓNŐ Édeskés hullaszag?

CUKOR félre

Te kis kannibál.

LEOLVASÓNŐ Tipikus ötnapos hullaszag.

CUKOR Maga egy hullaszag-szakértő.

félre

Mitől kezdett ilyen szertelenül zakatolni a szívem? Mit jelez csalhatatlan műszerem? Feláll az agyam. Valami készül Dániában.

LEOLVASÓNŐ Ahány hullával nekem már dolgom volt! Ilyenkor, nyár derekán hullanak, mint az őszi légy.

CUKOR Maga hullákon hízott villanyász!

LEOLVASÓNŐ Tessék?

CUKOR Csak jár az agyam. Maga neutronbomba.

félre

El kell innen zavarni ezt a spiont.

LEOLVASÓNŐ A legjobb az lesz, ha hívjuk a rendőrséget… Van telefonja?

CUKOR Hogy a rendőrséget?

félre

Majd ha fagy.

a leolvasónőnek

Nekem? Nincs telefonom. Se mobil, se vezetékes, se semmilyen. Ez magánlaksértés. Kérem, takarodjon innen. Maga egy hullaóra-leolvasó. Egy tetemgyalázó. Egy nekrofil.

LEOLVASÓNŐ Márpedig nekem ezt kötelező jelenteni. Meg a lelkiismeretem se engedné…

CUKOR Lelkiismeret? Miféle ósdi fogalmakkal tetszik itten operálni! Lelkiismeret?! Pfuj! Kacagnom kell. Mars!

LEOLVASÓNŐ Nem ijeszt meg.

CUKOR És ha kiderül, hogy kutya baja Alajosnak, és röhög a markába, maga elfuserált villanytrombita?

félre

Nem ért a szóból. Keményebben kell fellépnem.

LEOLVASÓNŐ Szagoljon csak!

CUKOR Mit üvölt, azt hiszi, nagyothallok? Menjen már, ne fontoskodjon nekem, maga villanyhóhér, mert lekeverek egyet. Lefejellek, te buzi!

LEOLVASÓNŐ Szagoljunk még egyszer együtt a levegőbe.

CUKOR Maga hullagyilkos. Ismerem magát, maga dögkeselyű. Maga itten járja a lépcsőházakat, és szagolgat. És ha kiszagol egy hullát, rátöri az ajtót. Maga kifosztja a lakókat. Maga magatehetetlen öregekre töri rá az ajtót. Gyalázat!

félre

Még mindig nem ért a szóból. Ez egy becsületes villanyóra-leolvasó. Hallatlan!

pénzt vesz elő

Kérem, fogadja el tőlem ezt a semmiséget…

LEOLVASÓNŐ Talán patkolni tetszik a villanyórát, hogy le teszik akarni engem fizetni?

CUKOR Patkolja meg magát az a vörösfaszú Atyaúristen. Agyő. Villanydrakula! Mi ketten nem érthetjük meg egymást. Sipirc! Meg vagyok bántva.

LEOLVASÓNŐ Akkor én megyek, jelentem.

CUKOR Mire vársz még, te villanykarfiol! Te poshadt villanykörte! A feljelentők országa lettünk, drága Szűz Mária és Szent József! Menj csak, fuss, vágd el öreganyád torkát a templomban, és gyújts gyertyát érte. Viszlát, villanyhitler! Még mindig itt vagy?

LEOLVASÓNŐ Jogom van hozzá, hogy itt legyek. Én csak a munkámat végzem.

CUKOR Mi van, villanyfing, szimatot fogtál?

LEOLVASÓNŐ Bántottam én magát?

CUKOR Csak szeretném megjegyezni az arcát, villanyfing.

LEOLVASÓNŐ Az arcomat? De mért?

CUKOR Hogy ne felejtsem el. Haha. Viszlát, villanyfing!

LEOLVASÓNŐ Mondja meg a barátainak, hogy még vannak becsületes villanyóraleolvasók a világon! el

CUKOR Az ellenségeimnek is meg fogom mondani. Nem hallod?

fülel

Nem hallja.

elégedetten

Na, ez is megvan.

hallgatózik

Egy háromnapos hulla a szomszédban… A villanyóra-leolvasók sosem tévednek. A tökéletes megoldás… Minek elutazni? Bele a bizonytalanba? Minek elmenni, ha itt van ez a váratlan haláleset a szomszéd lakásban? Akkor most rátörjük az ajtót Alajosra. Gondoljanak bele: ugyan, kit érdekel egy Alajos! Egy kisnyugdíjas! Ugyan ki nem köp rá?

a szomszéd ajtajához beszél

Drága Alajos, remélem, nem csapsz be, és tényleg jéghideg, büdös hulla vagy! Mert akkor villámgyorsan identitást cserélünk, ahogy a múlt században mondani szokták… És mindenki leszophat… Párdon. A jelenlevők kivételek… Én leszek egy szép hulla… A többi néma csend… Ha meghaltam, már kereshet az Interpol… Mert akkor én már nem leszek sehol… Áthozom ide ezt a derék hullát… Ugyan ki keresne egy ekkora nullát?…

eszébe jut valami

És a taxi? Hadd várjon!

elréved

Hol tartottam? Ja, igen… Kiballagok a temetésemre… Egy gyönyörűszép virágcsokorral… Gyönyörű temetésem lesz… Az a sok barát… A munkatársak ezrei… Az igazgatóság koszorúja… A kisírt szemű titkárnők… A portás… a rendőr… a gengszter… a bonviván… az olimpiai bajnok…

elréved

Alajos, jövök!!!

berúgja az ajtót, a hulla ott fekszik a földön

Alajos, remélem, nem gondoltad meg magad, és a döntésed végleges. Hát így kellett meghalnom. Ilyen nemtelenül, dicstelenül és magányosan. Mily szívszorító dolog is a halál. És ez a rémes dögszag! Mindjárt elájulok. Ami azt illeti, Alajos, úgy látom, egyáltalán nem hasonlítunk egymásra. De ez nem baj. Sőt. A lakásod éppen megfelelő. Remek búvóhely. Na, gyere. Na, gyere, bátyuska, cseréljünk barlangot. Bumm-bumm, vigyázz a fejedre angyalkám. Nehogy leessen valamije, esetleg az orra, vagy a lába. A többnapos halottak foszlósak, mint a friss kalács.

Kezdi a lábánál fogva vonszolni a hullát. Már kiért a lépcsőházba, amikor jön egy napszemüveges, maffiózó kinézetű figura. Utána egy másik, aki végig némán áll, a falat támasztva. A napszemüveges gyanakodva nézi Cukort, aki eldugja valahogy a hullát, ráül vagy ilyesmi, vagy odatámasztja a falhoz, és elé áll. Az illető látja, hogy Olajos lakásajtaja nyitva van. Előbb kopogtat, aztán bekukkant, végül megszólítja Cukort.

1. GENGSZTER Jó napot, kishaver, itt laksz a házban?

CUKOR Milyen ügyben?

1. GENGSZTER Itt én kérdezek, kishaver.

CUKOR Akkor kérdezzen.

1. GENGSZTER

Hol az Olajos, te segg? de gyorsan felelj, mert nincs időm.

CUKOR mocorog a hullán, takargatja a lábával, fejére rak egy újságot, hasonlók

Nem tudom.

1. GENGSZTER És még ma előkerül, kicsi apám? Vagy csak leugrott a sarokra egy kanna benzinért? Lökd a rizsát.

CUKOR Segíthetek valamiben?

1. GENGSZTER Ha fürgén válaszolnál, te tetű, azzal máris sokat segítenél.

CUKOR Nem tudom.

1. GENGSZTER Nincs túl sok időm, papa, igyekezz, jártassad a szikkadt agyadat, mert kiverem az összes zápfogadat. Péppé verem a pofádat.

CUKOR Sajnos akkor se tudom.

1. GENGSZTER A bejárati ajtó, úgy látom, nyitva van.

CUKOR Jé, tényleg. Nahát!

1. GENGSZTER Akkor esetleg megvárom odabenn.

CUKOR Hát, ahogy gondolni tetszik. Szerintem soká nem jön.

fészkelődik a hullán

1. GENGSZTER Mi van, viszket valami?

CUKOR Nem viszket.

1. GENGSZTER Tudsz valamit?

CUKOR Nem tudok semmit.

1. GENGSZTER Ha tudod, hogy sokáig nem jön, akkor nyilván azt is tudod, hogy miért nem jön sokáig. Lökd a rizsát, baromira nem érek rá. Feldobta a talpát, vagy mi van? Tátogjál már.

CUKOR Mintha egy nagy bőröndöt láttam volna nála. Milyen ügyben tetszik keresni?

1. GENGSZTER Mi közöd hozzá, te tetű? Nagy bőrönd? Te aluljárópatkány, te. Mekkora volt az a bőrönd, mi? És hogy nézett ki?

CUKOR Egy bőröndnek látszó tárgy, de nem mernék megesküdni rá. Lehet, hogy egy alumínium teáskanna volt.

1. GENGSZTER Mi az, te hülyének nézel?

CUKOR Igen. Én mindenkit hülyének nézek. De ne vegye rossz néven. Ez csak amolyan bogaras, régi szokás. Tetszik üzenni neki valamit?

1. GENGSZTER Mi vagy te? Hangpostafiók? Üzenetrögzítő? Angolvécé?

CUKOR Biztos, hogy jó házszámot tetszett nézni?

1. GENGSZTER Dugulj el, öcsi.

CUKOR Az emelet? Nem lehet, hogy el tetszett téveszteni?

1. GENGSZTER Azt mondtam, dugulj el. Unlak.

CUKOR Jó, akkor majd megmondom neki.

1. GENGSZTER Mit brekegsz, te lúzer, te tetű, te?

CUKOR Hogy majd megmondom neki.

1. GENGSZTER Mit akarsz megmondani neki?

CUKOR Mért, mit tetszik akarni, hogy mit mondjak meg neki?

1. GENGSZTER Nem ajánlom, hogy bármit is megmondj neki. Hallgass neki. Hallgass mélyen neki. Vagy mondd meg nekem, hogy hol van. Mert ma minden határidő lejárt.

CUKOR Jó, akkor nem mondok meg neki semmit.

1. GENGSZTER Mit brekegsz?

CUKOR Csak úgy brekegek, brekegetek.

1. GENGSZTER Fáradt vagyok tőletek. Vérfáradt vagyok.

el

CUKOR Ez csakis valami félreértés lehet. Egy kisnyugdíjas. Egy Alajos. Ugyan már! Mi köze lehetne Alajosnak egy ilyen izéhez, egy ilyen védelmipénz-beszedő szerbhorvát idegenlégiós őrző-védő alkaida gorillához, nem igaz? Alajos, ugye, nincsen neked titkos életed? Bölcsen hallgatsz, Alajos. Mert te már tudod a nagy titkot, amiről Hamlet annyit hablatyolt. A nem ismert tartomány, ahol a többi néma csend. Vigyázz a fejedre, kispajtás. Mostantól Cukor a neved. Esőre ne állj ki, mondta mindig apukám. Neked már eshet az eső, mi, kispajtás?

vonszolja tovább a hullát, be a saját lakásába

Na gyere, beleteszlek ide a fotelba, és bekapcsolom neked a tévét. Még halálában is szorongatta az élete delén tragikus körülmények között felragasztott illetékbélyeg a gines üveget. Se fia, se borja nem vagyok senkinek, nem vagyok senkinek. Gyorsan a papírokat! Jegyezd meg, kisfiam, hogy a neved Cukor Jenő, ha jönnek a hullaszállítók… Cukor Jenő, anyja neve Bors Teréz, született 1963. március 7-én…

Elkezd összevissza futkosni a két lakás között, cserélgeti a papírokat, tárgyakat. Közben megjönnek a hullaszállítók.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Most melyik?

2. HULLASZÁLLÍTÓ A bal oldali.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Erre az van írva, hogy Cukor.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Akkor a jobb oldali.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ide az van írva, hogy Olajos.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Na, ő az.

Cukor kiperdül a lakásából.

CUKOR Én vagyok Olajos, ha engem keresnek.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Maga a hulla?

CUKOR Nagyon jó vicceik vannak, kedves hullaszállító uraim. Mint látják, kutya bajom. Ellenben a szomszéd úr, a Cukor, úgy tűnik, elhalálozott.

2. HULLASZÁLLÍTÓ

Nekünk nem ez van írva.

CUKOR Tévedett már más is, nemcsak én.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Hanyadik emelet?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Harmadik.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Melyik lakás?

2. HULLASZÁLLÍTÓ A harmadik.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Akkor ez az.

CUKOR A negyedik. Vagyis ez. Tessenek befáradni, a hulla már várja önöket. Szakszerűen van preparálva, lehet rögtön vinni, már bomlik. Zsuppsz, be a hűtőbe! Szegény Cukor, ez se édesíti már többé a világot. Eszményi szomszéd volt, uraim, csöndben élt, csöndben halt meg.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Akkor is meg kell várni az igazságügyi hullaszakértőt.

CUKOR Hát, felőlem. De ebben a melegben, ha gondolják, elintézhetik gyorsabban is.

pénzt dug a hullaszállító zsebébe

2. HULLASZÁLLÍTÓ Szabál az szabál.

CUKOR A szabályok arra vannak, hogy megszegjük őket, nem igaz?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Hol a pia, papa? Hol tartotta az elhunyt a lényeget?

CUKOR A lényeget?

1. HULLASZÁLLÍTÓ Konyak, whisky, rum. Brumm!

CUKOR Az elhunyt, tudtommal, nem volt alkoholista.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Olyan elhunytat én még nem láttam, aki nem volt alkoholista.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Hogy ez milyen ocsmány! Hogy milyen borzalmas odúban laknak egyesek!

CUKOR Mért, szerintem nem is olyan rossz ez a lakás.

2. HULLASZÁLLÍTÓ És milyen rémes, hányásszínű függönyei vannak. Itt leélni egy életet!

CUKOR Mért, szerintem egész ízlésesek.

1. HULLASZÁLLÍTÓ a másiknak

Megvan!

dobja az üveget

Hoppá!

2. HULLASZÁLLÍTÓ elkapja

Mi ez? Szárított finn vodka?

1. HULLASZÁLLÍTÓ Jobbat nem találtam.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Ha nincs kumisz, megteszi a szamárhúgy is. Fő, hogy mérgező legyen.

1. HULLASZÁLLÍTÓ a televízióra

Te, ez kábel?

bekapcsolják

CUKOR Uraim, nem is zavarok tovább, érezzék jól magukat, ha bármire szükségük van, csak csöngessenek nálam. A megboldogult Cukor úr papírjai itt vannak. Ez itt a személyije. Ez meg a tébékártyája. Ez itt a bankkártyája… Ez pedig az útlevele…

a hullaszállítók nem figyelnek rá, leülnek, bámulják a tévét

Maguktól én fel is fordulhatok, mi?

1. HULLASZÁLLÍTÓ nem Cukornak

Ezt mondom én is.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Úgy is van.

CUKOR Annál jobb.

Cukor ezt-azt még zsebrevág, és átmegy Alajos lakásába. Épp átér, mikor a lépcsőházban jön Claudia, a takarítónő.

CLAUDIA Jenő úr, jaj de jó, mert épp a Jenő úrhoz jövök!

CUKOR félre

Úristen, ez a némber teljesen kiment a fejemből!

Claudiának

Asszonyom, ön nyilván összetéveszt valakivel.

mintha egy idiótához beszélne, lassan, tagoltan mondja

Szomszédom, Cukor Jenő mára virradóra vagy tegnapra virradóra, vagy tegnapelőttre virradóra, mindegy, mikor, elhalálozott. Épp bent vannak nála a hullaszállítók. Egy perc múlva elviszik a Bonctani Intézetbe. Utána, hamvasztás után, ki a temetőbe. Cukor Jenőnek annyi.

CLAUDIA Jaj, de viccesnek tetszik lenni.

CUKOR A halállal nem viccelünk, maga otromba perszóna. Cukor Jenő kifingott. Mondjam finomabban? Cukor Jenő hamarosan magára húzza a koporsófedelet. Vagy az urnafedelet. De ha tényleg ennyire nyugtalan emiatt, akkor jöjjön be hozzám, adok magának egy Xanaxot. Ha egy nem elég, akkor adok kettőt.

húzná be Claudiát az Olajos lakásába

CLAUDIA Az Alajoshoz? Lakást cseréltek?

CUKOR Mért, ön már járt nálam, maga romlott nőszemély?

CLAUDIA Jaj, Jenő, persze, hogy jártam a Jenőnél!

CUKOR Nagyon szépen kérem, hogy ne kiabáljon. Halott van a házban. Cukor Jenő meghalt, ott fekszik, kiterítve. Szegény Jenő, szegény Jenő. Jaj, Jenő. Mért mentél el, Jenő? Sírnom kell.

próbál

De nem tudok.

CLAUDIA beszól a lakásba

Alajos bácsi!

CUKOR Itt vagyok!

CLAUDIA Elment valahová?

CUKOR Mit akar maga Alajostól, vagyis tőlem, maga nem tudom, kicsoda? Nem veszi már észre magát, hogy én én vagyok, és nem valaki más? Mi? Mi? Ki vagyok én? Na, ki vagyok én?

CLAUDIA Én…

CUKOR Meg ne szólaljon!

CLAUDIA Csak…

CUKOR Nem ért a szóból?

CLAUDIA Ha lehetne…

CUKOR Kuss.

Berántja a lakásba Claudiát. Ebben a pillanatban jön Koncz Kálmán, helyettes államtitkár.

KONCZ A helyzet az, hogy itt valami bűzlik. Helyzet van. Mert azt én mindig megérzem, ha nem stimmel valami. Kinyitom a reggeli lapokat, és máris tudom, hogy nem stimmel semmi. Hogy még a semmi se stimmel. Ez nálam ilyen briliáns idegérzés.

tikkel

Elég volt egy villanás a fejben, egy villámlás a kisagyban, és már szóltam is a sofőrnek, hogy kanyarodjon le balra. Mert én egy gyors reagálású hadtest vagyok. Káká, csak így hívnak a munkatársaim, mert én a kákán is csomót keresek. A korrekt Káká, azaz Koncz Kálmán államtitkárhelyettes, aki ká betűkkel szól keményen. Egy felkoncollakkálmán, egy untermannkálmán, egy übermenschkálmán, egy országgyűlési hentes és mészáros. Az életnek elnevezett valóságban azonban, és ezt nincs okom Önök előtt eltitkolni, hiszen Önök nem fognak fecsegni, mert Önök szemérmesek és tisztességesek, a dolgom az, hogy közpénzeket folyassak be a pártkasszába. Ez igencsak nehéz, felelősségteljes munka, nagy képzelő-erőt, határtalan állóképességet, valamint nem kevés kreativitást kíván, és bizonyos értelemben, nem titkolom, a bűnözéssel határos. Mint minden kreatív tevékenység, hölgyeim és uraim, ezt véssék jól az agyukba.

tikkel az arcával

Ne haragudjanak, ha néha tikkelek az arcommal, a helyzet az, hogy ez teljesen normális dolog, az emberek legnagyobb része tikkel, nézzék csak meg a szembejövőket az utcán.

tikkel

Engem egyáltalán nem zavar, és remélem, magukat se. Politikus vagyok, tudnom kell kezelni a váratlan helyzeteket.

tikkel

Higgyék el, maguk is tikkelnek. Csak magukon esetleg nem látszik. tikkel

Szóval én nem ideges vagyok, egyáltalán nem vagyok ideges, ez csak úgy mellékesen van, még ha éppen nagyon nagy bajnak látszik is lenni, ha lehet ezt így magyarul mondani. Lehet? Köszönöm. Ma már a magyar nyelvnek nincsenek határai, ma már magyarul bármit lehet mondani. Hol tartottam? Ja, igen, politikus vagyok. Előérzetekkel megvert politikus. Rossz előérzetekkel megvert politikus. Azonban nem ideges vagyok, hanem hatékony. Mindig megszimatolom, ha a tettek mezejére kell lépnem. Ezért is mondtam a testőreimnek, hogy három sarokkal odébb várjanak. Nem akarok feltűnést kelteni. Én ugyan nem félek testőrség nélkül behatolni a Harlemba. Ám nem akarom, hogy az őslakosság megbámulja a golyóbiztos állami luxusautót a salétromos bérházak mellett, ahol a karikás szemű virradati kurvák álldogálnak. Azért meglepő, hogy ennyi évvel a nagy változás után még mennyi hajléktalan alszik a nyárhajnali kapualjakban. Hogy egyre többen alszanak a nyárhajnali kapualjakban. Mit esznek ezek újságpapírból? Ezt azért nem hittem volna. Mindazonáltal politikus vagyok. Ezúttal mégsem lenne szerencsés, ha felismernének. Ellen kell állnom ennek az egészségesen nárcisztikus késztetésnek. Végül is én egy ismert arc vagyok. Nem igaz? Láttak már? Ha nem, nézzenek meg jól.

tikkel az arcával

Ha te nem bűnözöd túl őket, ők bűnöznek túl téged. Vagy te, vagy ők. Ez a játszma, ennek lélekemelő szabályaival kell tisztába jönnünk. Két aranyszabály van: a megelőző csapás, illetve az ellenfél játszmájának elrablása. Mindkettőt a dzsungel törvényei szerint kell végrehajtani, mindazonáltal európai látszatot és a legutolsó férfikölni illatát árasztva. De ezt majd máskor. Most figyeljék meg Koncz Kálmánt akcióban. Az a mocsadék rabszolga, az a tiprott lelkű Cukor, az a papírterrorista ma reggel nem jelentkezett hat óra harminckor, mint minden más reggelen, jelentéstételre, tegnap se, tegnapelőtt se. Talán beteg? Kérdem én. Kötve hiszem. Felelek magamnak. Talán áruló? Kérdem én. Az könnyen lehet. Mondom erre. Tán megkörnyékezték? Az nem kizárható. Talán lefizették? Az holtziher, felelem erre. Talán lesittelik? Ez már bizonyos, mert így döntöttem. De addig is ki kell facsarni, mint egy citromot, elnyűni, mint a felmosórongyot, részvét és részrehajlás nélkül. De ha nem beteg, nem áruló, nem fizették le és nem is köpött, akkor is úgy van, mert minden úgy van, ahogyan én akarom. Nagyhal vagyok, megeszem a kishalat. Nagyon nagy hal vagyok, és megeszem a nagyon kis halat. Na jó, egy helyettes nagyhal, egy alnagyhal, de akkor is egy nagyhal, meg vagyok értve, és kishalat eszek!

tikkel, hadonászik, káromkodik (a színész képzelőerejére bízva ez utóbbit)

Tudják, mi az a Tourette-szindróma? Nem tudják? Képezzék magukat. Az emberek nagy része nem akar semmit se megtanulni. Ezért lemarad a dolgok jelentős részéről. Én viszont, hölgyeim és uraim, folyamatosan képezem magam. Ezért is tudtam ilyen sokáig bent és fent maradni. Hol ezzel, hol azzal pertuban. Hol így, hol úgy fordítva a szót, de visszakereshetik, sehol egy ellentmondás, minden hézagmentesen illeszkedik. Hol is tartottam? A Tourette-szindrómánál, igen. Az emberen ilyen rán-gá-sok fut-nak vé-gig,

tikkel, hadonászik, káromkodik

különös, furcsa borzongások, ezt hívják Tourette-tünetcsoportnak, meghatározott időközökben, ilyenkor vadul káromkodik az ember, és legszívesebben megütögetne vagy megpaskolna valamit, akármit, de ez abszolúte nem probléma, nem kell tőlem megijedni, sőt. Én még életemben nem ütöttem meg egy galambot. Én nagyon is szerethető vagyok, engem kenyérre lehet kenni a tikkjeimmel együtt. Sőt éppen ettől vagyok igazán szerethető.

ráng az arca, fenti játék

És amikor szamurájkard-villanású mondataimat suhogtatva fölszólalok a parlamentben, vagy eszelősen tömör nyilatkozatot adok valamelyik ellenzéki szennycsator-nának, hogy a balfasz riporternek tátva marad a szája, és kérdezni is elfelejt, na, akkor én sosem tikkelek – mert én munka közben sosem tikkelek.

vadul tikkel

Na, ebből is látszik, hogy most nem interjút adok, és nem válaszolok valamelyik buzeráns szarrágó rágalmakkal feltupírozott, idióta interpellációjára a falramentben, hanem, mondjuk így, egyszerűen, a mi gyönyörű anyanyelvünkön: élek.

tikkel

Ich lebe. I live. J’existe. Já zsivú.

tikkel

De most, sajnos, nincs idő a filozófiára. Becsöngetek Cukor Jenőhöz, ehhez a született hazaárulóhoz, ehhez a megélhetési bélyeggyűjtőhöz, és ha nem nyit ajtót, mert beszart a félelemtől, akkor rátöröm az ajtót, vagy betörök hozzá, végül is van kulcsom a lakásához, és ha otthon van, kinyírom, elszedem tőle a kompromittáló papírokat, megalázom, sárba taposom, elfelejtem, aztán, hosszú évek után, ha nem nyíratom ki közben véletlenül, újra magamhoz emelem, de csak azért, hogy még mélyebbre lökjem.

Becsönget Cukor lakásába, az egyik hullaszállító kinyitja az ajtót és hatalmasat böfög a képébe.

KONCZ Maga kicsoda?

1. HULLASZÁLLÍTÓ hátraszól a másiknak

Na végre, itt a halottkém.

az államtitkár-helyettesnek

Na, jöjjön, apuskám, jöjjön. Mi van, ideges? Pedig nagyon szép kis halottunk van, álmában érte a halál, elég ránézni, én már diktálom is. Hogyhogy még nem találkoztunk idáig? Pedig én mindenkit ismerek a szakmában, az összes magyar halottkémmel pertu vagyok.

KONCZ Kérem, azt hiszem, hogy ez valami félreértés… Cukor Jenőt keresem fontos ügyben.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Hagyd a francba, ez nem a halottkém.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ez a Cukor Jenőt keresi.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Na, őt keresheti.

KONCZ Nincs otthon?

1. HULLASZÁLLÍTÓ Te, ez süket?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Lehet, hogy nagyothall.

1. HULLASZÁLLÍTÓ üvölti

Talán hozzátartozója tetszik lenni?! Hát ez az élet sora. Ne tessen szomorkodni, jobb lesz neki odafönt.

2. HULLASZÁLLÍTÓ A franc vigye el, ne várjunk tovább, dobd bele, aszt’ vigyük…

KONCZ Uraim, egy pillanat. Szeretném teljes mélységében megérteni a helyzetet.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Te, ez teljes mélységében szeretné megérteni a helyzetet.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Visszük a krematóriumba, tata!

KONCZ Kit? Cukor Jenőt?

1. HULLASZÁLLÍTÓ Maga kije neki?

KONCZ Szóval Önök azt állítják, hogy az az ember, aki itt lakik, meghalt? Megengedik, hogy egy utolsó pillantást vessek rá?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Ötöt is, tisztelt uram, ötöt is.

KONCZ félre

Tartok tőle, hogy riasztanom kell a különleges ügyosztályt.

megnézi Olajos holttestét

Ez nem Cukor Jenő.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Szegénykémnek elvette eszét a gyász.

KONCZ Uraim, anélkül, hogy bárkinek is a szakmai önérzetébe akarnék gázolni, józan ítélőképességem teljes birtokában kijelentem, hogy ez nem a Cukor Jenő.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ne szórakozzon itt velünk, kérem, már identifikálva van a halott, a fél ház identifikálta, ennél jobban nem lehet egy hullát identifikálni, ne csinálja nekem itt a műbalhét, mert akkor két hullát viszünk el mindjárt, nekem erre nincs időm, elvtárs, jobb lesz, ha nem pofázik bele a más dolgába, tessék, nézze meg, itt a képe az igazolványába’, ez ugyanaz, punktum.

KONCZ A fénykép ugyanaz, de a hulla nem.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ha a fénykép ugyanaz, akkor a hulla is. Ez szabály.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Úgy van. Ha a fénykép hasonlít, akkor a hulla is hasonlít.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Vezessük le. A fénykép hasonlít az élőre, akiről csinálták. Az élő meghal, és a fénykép továbbra is hasonlít. Ergo: a fénykép a halott fényképe, mert hasonlít.

2. HULLASZÁLLÍTÓ És ha nem hasonlít, akkor is az övé, mert jelzi, hogy a halott megváltozik. Facies hippocratica, hallott már ilyenről?

1. HULLASZÁLLÍTÓ És azt meg tudná magyarázni, hogy került a halott a halott lakásába?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Az utolsó arc. Az nagyon más, mint az addigiak. Szerintem tisztára úgy néz ki, mint saját maga. Ergo, ez a mi halottunk.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Minden halott a mi halottunk.

KONCZ Nos, ha megengedik, válaszolnék, uraim.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Megengedjük?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Nem engedjük meg.

KONCZ Én akkor is válaszolnék. A fénykép valóban a halottat ábrázolja. De egy fényképet ki is lehet cserélni, tisztelt uraim. Hallottunk már ilyenről. Elég ehhez egy olló meg egy tubus ragasztó.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Aha.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Mond valamit.

KONCZ Örülök, hogy ilyen szépen megértjük egymást, uraim.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Úgyhogy takarodjon szépen, és ne zavarja a mi köreinket.

2. HULLASZÁLLÍTÓ A mi köreinkben nem szokás fényképeket ragasztgatni.

KONCZ Maguk részegek.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Nézzenek oda, mivel gyanúsít! Mit akar, idejön, egy halotti bizonyítványt nem tud kiállítani, és pofázik? Ember, vésd eszedbe, hogy én még életembe’ nem voltam részeg. És hagyd abba a tikkelést. Azt mondtam, hagyd abba. Nem hagyja abba. Ha ilyen nehéz munkát végez az ember, néha legördül a torkán pár csöpp, nem vitás, de anélkül kibírhatatlan volna ez a sok kihegyesedett orr, koszos köröm, szaros alsónadrág, birkaszag, faggyúszag, húgyszag, világos? Hagyd abba. Nem hagyja abba.

KONCZ Uraim, bármi is hangzott el idáig, akármilyen dehonesztáló inszinuáció…

2. HULLASZÁLLÍTÓ Itten semmise nem hangzott el! Úgyhogy a beledet most szépen húzzad el.

KONCZ Eltekintek tehát a sértő megjegyzéseiktől, uraim, és felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy ez az ember itt nem Cukor Jenő.

Ebben a pillanatban Cukor és Claudia jönnek elő, Cukor maga előtt tartja Claudiát, folyton mögötte bujkál, valamilyen sísapkát, sálat és síszemüveget tett fel, hogy álcázza magát.

CUKOR félre

Nem hiszem el! A Kálmán! Nem hiszem el!

CLAUDIA fennhangon

Nem hiszem el! A Kálmán! Nem hiszem el!

CUKOR sziszegi Claudiának

Mit csinál, maga bestia?

KONCZ Parancsol?

1. HULLASZÁLLÍTÓ Na, megjött a bennszülött lakosság is.

CUKOR Claudiának

Mindent el akar rontani?

CLAUDIA Cukornak

Azt tetszett mondani, hogy súgni tetszik.

CUKOR Maga csak játssza a gyászoló rokon szerepét. Különben nem lesz se dugás, se lóvé.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Ők majd megmondják, hogy a Cukor az Cukor.

1. HULLASZÁLLÍTÓ És a Jenő az Jenő.

CUKOR Claudiának

Ezek megitták az én konyakomat.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Koncznak

Én még életemben nem voltam részeg. És ne gyanúsíts olyasmivel, hogy a halott lakásában benyakaltam volna a konyakot.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ki maga?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Egy szarkeverő.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Egy bajkeverő.

KONCZ Hogy én ki vagyok? Ennek most semmi jelentősége. Tanúk előtt kijelentem tehát, hogy ez az ember nem Cukor Jenő.

CUKOR Claudia háta mögül

Mukkanjon már meg, maga háromszögletű tehén!

CLAUDIA Szegény Jenő, jaj istenem, szegény Jenő! Meghalt Jenő! Az én Jenőm, az én jóságos Jenőm.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Hallotta? Ez a Jenő. Sőt: Jenő. Ez neki a hogyishívjákja. Kinek tetszik neki lennie?

CLAUDIA Cukortól

Kije vagyok?

CUKOR A nénikém. A keresztanyám. A tejtestvérem. A sziámi ikrem. Csak spilázzon már, maga rózsaszín gumikesztyű.

CLAUDIA A nénikéje vagyok. Jaj, szegény Jenő! Tiszta apja a Jenő, tiszta apja. Az is pont így feküdt, szegénykém, a Jenő, szabadidőruhában, a linópadlón. Néztem, hogy már cserélni kéne a linópadlót, és akkor veszem észre, hogy ott fekszik. Mondom neki, cserélni kéne a linópadlót, de nem válaszolt. És akkor jöttem rá, hogy meghalt.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Bombázó nénikéje van ennek a Cukornak.

CUKOR Claudiának

Ne anekdotázzon, hanem Jenőzzön. Jenőzzön!

CLAUDIA Jenő!

CUKOR Még!

CLAUDIA Jenő, Jenő!

CUKOR Ez az. Vésse jól az agyukba, hogy Jenő.

Koncz közben felfigyel a Claudia háta mögött rejtőzködő Cukorra. Valamit – joggal – gyanúsnak talál a viselkedésében. De a hullaszállítók nem engedik, hogy eltere-lődjön a figyelme a halott önazonosságának cáfolhatatlan bizonyítékairól.

KONCZ A szomszéd úrhoz van szerencsém?

félre

Ahhoz képest, hogy nyár van, kissé melegen öltözött.

Cukortól

Fázik?

CUKOR elváltoztatott hangon

Meghalt az én legjobb barátom, a Jenő. Együtt húztuk az igát. Jó cimbora volt. Vége. Így múlik el az élet. Nem élem túl! Ezt én már nem élem túl!

köhög, köhögőrohamot kap, aztán zokogni kezd, fuldokló zokogásária

KONCZ Nyugodjon meg.

félre

Fura alak. Még sohase láttam, mégis, mintha… Bemegyek a lakásba, megkeresem azt a dossziét… Itt kell lennie valahol… Hátha tényleg a Jenő halt meg. Ki tudja, miféle trükkökre képes a halál… Megnézem még egyszer az arcát.

bemenne a lakásba

1. HULLASZÁLLÍTÓ Hova, hova?

KONCZ Bemennék.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Előbb igazolja magát.

KONCZ Minek?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Igen, ha a halottat nem akarja igazolni, akkor igazolja magát.

KONCZ Mi maga? Rendőr?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Az is mindjárt itt lesz.

KONCZ Annál jobb.

félre

Illetve annál rosszabb. A legjobb lesz, ha most elmegyek, és éjszaka visszajövök.

a hullaszállítókhoz

Uraim, búcsúzom.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Hohó, barátocskám.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Nem oda Buda.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Ugocsa non coronat.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Nem úgy van az.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Hanem amúgy.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ön, tisztelt uram, annyira lenéz bennünket, hogy be sem mutatkozik?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Ez lenéz minket.

KONCZ Nekem semmi bajom magukkal.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Nekünk annál több bajunk van magával.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ön, tisztelt uram, megvalósította a magánlaksértés tényálladékát.

KONCZ Isten önökkel.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Szidtad az anyámat?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Nem mész sehova, te nagyképű állat. Téged ismerlek valahonnan.

KONCZ Nem emlékszem, hogy találkoztunk volna valahol.

CUKOR félre

Ez az, ne hagyjátok élni.

Claudiának

Gyerünk, Jenőzni.

CLAUDIA Édes Jenőm. Milyen szép vagy így, a halálodban. Te szép Jenő, te jó! Te aranyos!

CUKOR Claudiának

Csókold meg. Csókolgasd a kezét.

CLAUDIA Ah, Jenő! Mi lesz most már mivelünk tenélküled?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Koncznak

Téged én már láttalak valahol.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Aha, a Kékfénybe szerintem. A besurranó tolvaj. Az a fantomkép. Illatfelhőkbe burkolózik. Ráng az arca. Fogd meg.

KONCZ Ez totális félreértés.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Ez totális háború.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Megskalpoljuk?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Tépjük le az arcát.

KONCZ Uraim, ha bántanának, nem állok jót magamért.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Egy vagy két hulla, az nekünk egyre megy.

KONCZ félre

Nem szabad botrányt csinálni.

CUKOR félre

Ez az, fiúk! Tapossátok ki a belét. Olyan jó ötleteket tudnék adni…

Jön Heló főtörzs.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Éppen jókor jön, főtörzs. Hurcolja el talpig vasban ezt a csendháborítót.

KONCZ Kérem, főtörzsőrmester úr, itt valami félreértés van. Csak annyi történt…

1. HULLASZÁLLÍTÓ Szerintem is. Maga azt hiszi, hogy bármit megtehet? Mikor itten halottak vannak?

CLAUDIA Jaj, szegény Jenő.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Akadályoz minket a munkánk elvégzésében.

HELÓ FŐTÖRZS Mi történik itt?

KONCZ Engedje meg, hogy megmagyarázzam…

2. HULLASZÁLLÍTÓ Már megint kezdi.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ez az ember roppant gyanús, tisztelt rendőr úr.

HELÓ FŐTÖRZS Értem. Ön tehát gyanús?

KONCZ Tisztelt főtörzsőrmester úr, én egy rendkívül fontos, halaszthatatlan ügyben keresem Cukor Jenőt…

2. HULLASZÁLLÍTÓ Csakhogy Cukor Jenőnek más halaszthatatlan ügye támadt.

KONCZ …és ezek az urak közölték velem, hogy Cukor Jenő elhalálozott…

1. HULLASZÁLLÍTÓ Nem mi közöltük veled, hanem az élet, ezt vésd abba a konok fejedbe.

KONCZ …én azonban megtekintve a holttestet…

CUKOR Claudiának

Jenőzz!

CLAUDIA Istenem, Jenőkém, hogy így kell téged látnom.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Pofázni, azt tud.

HELÓ FŐTÖRZS Itt most én kérdezek.

KONCZ Egyszóval arra a meggyőződésre jutottam, hogy itt roppant különös körülmények állnak fönt…

2. HULLASZÁLLÍTÓ Kuss. Ne hagyja beszélni.

HELÓ FŐTÖRZS De ha nem hagyom beszélni, akkor hogyan fogom tudni a tényállást felvenni?

2. HULLASZÁLLÍTÓ Idejött avval, hogy ő a halottkém, be akart hatolni a lakásba, avval a nem titkolt szándékkal, hogy a szegény elhalálozott ingó és ingatlan vagyonára rátegye a kezét. A lakásmaffia képviselője…

CUKOR Úgy van! A ház lakói a megmondhatói.

CLAUDIA Jaj, Jenő!

HELÓ FŐTÖRZS Igaz ez? Kicsoda ön?

KONCZ Jelen helyzetben sajnos nem tárhatom fel a személyazonosságomat, atyám.

HELÓ FŐTÖRZS Olyan jelen helyzet nincs.

KONCZ Csak az ügyvédem jelenlétében szólalok meg.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ennyi elég is. Ügyvédet kér. Kell ennél nagyobb bizonyíték, hogy a lakásmaffia tagja? Netán lánykereskedelemmel is foglalkozik?

KONCZ Abszurdum.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Az a tény, hogy letagadja, már az is igazolja, amit az előbb mondtam.

HELÓ FŐTÖRZS Hm. Mond valamit…

KONCZ Kérem, önben, úgy látom, pislákol az intelligencia…

CUKOR Ne hagyja magát sértegetni!

HELÓ FŐTÖRZS Hogy mi pislákol bennem?

CUKOR Hatóság elleni pofátlanság!

KONCZ Ezek mondvacsinált, légből kapott vádaskodások…

menni akar, de elé állnak

2. HULLASZÁLLÍTÓ Hallja, milyen rafinált? Ez a lakásmaffia. Ilyenek ezek. Lökik a rizsát, a paragrafusokat, meg hogy a törvény mellettük áll. Tartóztassa le.

CUKOR félre

Lakásmaffia, igen, lakásmaffia!

CLAUDIA Lakásmaffia, igen, lakásmaffia!!

CUKOR Hülye picsa!

CLAUDIA Hülye picsa!!

mikor mindenki ránéz

Jenő, Jenő, Jenő.

KONCZ Nem érek én rá erre… A legjobb lesz, uraim, ha én most távozom.

2. HULLASZÁLLÍTÓ Szerintem is, de bilincsben.

HELÓ FŐTÖRZS Egyelőre én is így látom helyesnek.

előveszi a bilincset, Koncznak

További intézkedésig letartóztatom.

KONCZ Ne nyúljon hozzám!

2. HULLASZÁLLÍTÓ Rendkívül erőszakos fellépésével és hamis látszatok keltésével meg akarta akadályozni a halott elszállítását. Az is lehet, hogy nekrofil. Hozzáteszem, hogy a halott teljes rokonságát is folyamatosan akadályozta a gyász méltó kifejezésében.

KONCZ Hova kerültem? Nem is értem, hogy miről beszélnek!

2. HULLASZÁLLÍTÓ Pedig magyarul mondtam.

HELÓ FŐTÖRZS Köszönöm, uraim, a pontos tényismertetést.

megbilincseli Konczot

KONCZ Ezért még megüti a bokáját maga idióta.

1. HULLASZÁLLÍTÓ Ne hagyja magát fenyegetni, főtörzs.

HELÓ FŐTÖRZ