Marlboro Country; Ne félj

Jászberényi Sándor  vers, 2005, 48. évfolyam, 4. szám, 367. oldal
Lapszám letöltése
PDF-ben

Marlboro Country

C.-nek

 

Mert oly meghitten összejöttünk,

s mert már kialakult némi intimitás is,

most ismertetnék néhány házszabályt.

Nos, társnőm, nézz szét ebben az otthonos világban.

Foglalj helyet. Gyújts rá.

Ne hidd, hogy nem figyelnek, hisz vannak barátaink.

S ezek a jóindulatú emberek megjegyzik, milyen ruhában,

hol, kinek és mit beszélünk. (Tehát válogasd meg a

szavaid és öltözékedet.) Egy rossz mondatért könnyen

kerülhetünk perifériára.

Mindemellett ne félj. Ha túlzottan megszeretnél

(tegyük fel, legyünk teoretikusak), mindig akad jó barát,

ki biztos információival a személyemről majd jobb

útra térít. És persze én is kapok majd személyedről

hasonló információt.

A szerelem tehát klasszikus értelmében szóba sem jöhet.

Gyanússá tesz, ha nem panaszkodunk. (Még gyanúsabb,

ha nem kefélünk félre.) Ha kérhetnélek tehát, panaszkodj.

Jobb színben tünteted fel kapcsolatunkat.

Esténként oltsd el a lámpát. Néhány tányért is eltörhetnél,

én megígérem, hogy a tőlem telhető leggyakrabban

fogok részegen hazaérkezni.

Ne járjunk közös társaságba, kerüljük barátaink

között a konfrontációt. Beláthatatlan

következményekkel járna, ha privát megfigyelőink

között kialakulna bármilyen viszony. (Még a

végén nekünk kéne beszélnünk róluk.)

Nos, társnőm, nézz szét ebben az otthonos

világban. Tudd, ha itt akarsz élni,

tisztelned kell a vidék szokásait.

Most húzd el a függönyt. Amíg lehet,

tartsuk titokban. Ne lássa más, ahogy kiválik

belőlünk (mert látod, még kiválik)

valami személyes.

 

 

Ne félj

 

Mit szólnál, hogyha nem mennénk el este?

Eljátszhatnánk azt is, megértelek.

És azt, hogyan vagyok (talán szeretlek),

veled beszélném meg ma, más helyett.

Különben is, mit vársz az éjszakáktól?

Már úgyse tervez senki sem velünk.

Fáradt vagyok, ne hidd, hogy vonz a távol –

de kedvedért ma is betéphetünk.

Ettől felgerjed majd az érzékenység,

előny, hogy szép vagy plusz emancipált,

és arcodon elkenhető a festék,

miközben épp cserélünk némi nyált.

Ne adjunk még esélyt a félelemnek

(brutális dolgokat rejt most az éj) –

hiszen veled vagyok. (Talán szeretlek.)

És most csak én vagyok, ne félj.