„A jelenkori magyar irodalom egyik legkülönösebb, rétegezett prózavilágának, fiktív univerzumának megalkotója Mészöly Miklós" – kezdi Thomka Beáta Mészöly Miklós írói munkásságát bemutató monográfiáját. (Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1995.) A megállapítást jelentős, művekben gazdag, műfajilag változatos, hangban sokszólamú életmű igazolja. Első novellája, a Bridge és a nyúl (még Molnár Miklós névvel) a Várkonyi Nándor szerkesztette pécsi folyóiratban, a Sorsunk egyik 1943. évi számában jelent meg. Ezt a folyóirat fennállásáig, 1948-ig számos további publikáció, novella és kritikai írás követte. Mészöly Miklós a Sorsunk örökébe lépő újabb pécsi irodalmi folyóiratoknak, a Katkó István szerkesztette „első" és a Szántó Tibor szerkesztette „második" Dunántúlnak is megbecsült szerzője maradt. Amikor bekapcsolódtam az akkor induló új pécsi lap, a Jelenkor szerkesztésébe, majd amikor 1959-ben átvettem a folyóirat szerkesztését, magától értetődő volt számomra, hogy a lap munkatársának megnyerjem a Pécsről és a Dunántúlról elszármazott illetve itt élő írók közül – Fodor András, Illyés Gyula, Kalász Márton, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Németh László, Tatay Sándor, Weöres Sándor és mások mellett – Mészöly Miklóst is. Fodor Andráson keresztül eljuttatott üzenetemre 1960 nyarán így válaszolt: „Szívesen küldök írást, ha Nektek is jó lesz, amit küldök… – Első írásom is épp nálatok – a régi Sorsunkban – jelent meg." Mészöly Miklós akkor harminckilenc, én harmincéves voltam. Az írás, amit küldött, az akkor még készülő regénye, Az atléta halála részlete volt. Később személyesen is találkoztunk Pécsett is, Pesten is. Kapcsolatunk Mészöly Miklós haláláig tartott. Ennek a kapcsolatnak 111 levéldokumentuma született. Levelezésünk abban az időben volt a legintenzívebb, amikor a Jelenkort szerkesztettem. A folyóirat kezdetben kéthavonta látott napvilágot, 1963-tól valósult meg a havonkénti megjelenés. 1964 nyarán távolítottak el a folyóirattól, többek között Mészöly Miklós Az ablakmosó című drámájának közlése miatt. Öt év alatt Mészöly Miklós tíz publikációja (regényrészlet, novellák, naplójegyzetek, Az ablakmosó című dráma) látott napvilágot a Jelenkorban.

A teljes levelezés képet ad a korszak irodalmi életéről és irodalompolitikai viszonyairól, irodalom és hatalom kapcsolatáról, valamint betekintést nyújt az író műhelyébe, számos alkotásának (Az atléta halála, Az ablakmosó, Bunker, naplójegyzetek, prózaversek, Saulus stb.) keletkezéstörténetébe, megszületésébe és formálódásába.

Itt a teljes levelezésből azokat a leveleket – szám szerint huszonnyolcat – adom közre, amelyek Mészöly Miklós Az ablakmosó című burleszk-tragédiájának „történetével" kapcsolatosak. A levelekben szó van a darab miskolci bemutatójáról, a Jelenkorban történő közléséről, a mű értelmezéséről, „utószaváról", kritikai és irodalompolitikai fogadtatásáról, a közlést követő retorziókról. Természetesen a levélválogatásban másról is szó esik, de nem vagyok híve a levelek megcsonkított, kipontozással történő kiadásának. Csupán arra ügyeltem, hogy az oda-vissza váltott levelek között a tartalmi kapcsolódás lehetőleg megmaradjon.

Ezt hivatottak segíteni a jegyzetek is. Inkább több, mint kevesebb szöveghez fűztem magyarázatot. Az idő múlása miatt sok utalás, hivatkozás, célzás homályossá válik. A leveleket betűhíven közlöm, az egyéni stiláris sajátosságokat, rövidítéseket, fordulatokat megőriztem, csupán a nyilvánvaló elírásokat, gépelési hibákat, melléütéseket javítottam. A levél keletkezését (ennek hiányában a postabélyegző keltét) mindig a levél elején adom meg, s a keltezésben szereplő adatokat kiegészítettem és egységesítettem. A levelek sorszáma a levelek jelen közlési sorrendjét tükrözi. A teljes levelezés kiadásra vár.

Jegyzet

* Tüskés Tibor Mészöly Miklósnak írt levelei a Petőfi Irodalmi Múzeumban vannak letétben, Mészöly Miklós Tüskés Tibornak írt levelei egyelőre a címzettnél vannak, később azok is a múzeumba fognak kerülni. Mészöly Miklós leveleit az író özvegye, Polcz Alaine hozzájárulásával közöljük. (A szerk.)