Kezdetben

 

A kitalált ország történelme

kitalálásával kezdődik.

Nem is a teremtő kezek.

Egy fej. Félrövid, ritkuló

haj. Napszítta bőr.

Drótkeretes szemüveg.

A fej már nem kezdetben

van. Aztán a balkéz.

Mert balkezes. Egy papír.

Mert nem gépbe dolgozik.

De a rajzok és a sorok

még mindig a kezdet előttiek.

Az országnak nincs határa.

A teremtés kályhájába

most rakják a fát.

 

 

A délutáni nap

 

A délutáni nap

besütött a repülőtérre.

Minden idők utolsó

gépét indították az előbb,

és most nem-minden

idők útjai kezdődnek.

Biciklit osztottak

a lemaradt utasoknak.

 

 

Zsugorodás

 

Ha verekednek az istenek, meg nem

teremtett világok hullanak az égre.

Minden lehetséges, de győzelemre

nem mindig a lehetetlen jut.

Harcolni kell a teremtés jogáért,

mint ősszel a szarvasbikáknak.

Minden teremtett világ

egy elpusztított helyére

kerül. Egy elképzelt ország

területén már korábban is

a képzelet uralkodott,

de veszett hordáit senki

(egy erős képzelet) sem tudta

országgá egyesíteni.

A képzelet világa

könnyebben átfér egy tű fokán,

mint egyetlen gondolat,

cérnaszállá sodort lehetőség.

 

 

A művészet értelmezése

 

Nézd a kezeket! Hiába festmény,

mozognak. Te hiába élsz, nem mozdulsz.

 

 

A művészet értelmezése II.

 

Vannak-e titkos tartalmak festményekbe,

titkos jelentések versekbe, titkos fények

szobrokba, titkos gondolatok zenékbe

rejtve? Van-e olyan fény, jelentés,

ami nem titkos? Isten, mielőtt megteremtette

volna a világot, faragott egy szobrot,

írt egy verset, festett egy festményt.

Anélkül, hogy ismernénk,

mindannyian ezeket utánozzuk.

 

 

Az evangélium értelmezése

 

A szoros kapun menjetek be,

mert a széles kapu a már meglevőbe visz,

a keskeny az új, a nem létező, a kitalált felé.

És nektek az új, a nem létező,

a kitalált kell. A teremtés és a jó hír.

Megváltani csak teremtett világot

lehet, a teremtés az első lépés a megváltás

felé, a megváltás az utolsó lépés

a teremtésben. Ne félj megérteni

a világ üzenetét, csak azért,

mert túl bonyolult, túl véres,

túl igaz, túl hamis, túl egyszerű.

 

 

Az emberek értelmezése

 

Őrizkedjetek a hamis prófétáktól,

akik báránynak öltöznek,

pedig a torkuk farkastorok,

a szemük farkasszem.

Csak arra figyeljetek, mit tesznek,

ne arra, mit mondanak,

csak arra, mit kapnak,

ne arra, mit adnak,

csak arra, mit mondnak

másról, mert az mutatja őket,

nem pedig, amit magukról

bégetnek, üvöltnek és makognak.

Gyümölcséről ismered meg a fát.

Savanyú pofáról a hazugságot.

A megváltás nagyon nehéz munka,

a teremtés még nehezebb.

Nem is nektek való,

elég ha figyeltek, képzelődtök,

és befogjátok a fületeket, ha bégetést,

üvöltést vagy makogást hallotok.

 

 

Képzelt idő

 

Ami egy perce, egy napja, egy hete,

egy éve volt, az még lehet a jelen.

Néha, ami tíz éve volt, az is.

Ami egy napja, egy hete,

egy éve volt, az még lehet a tegnap.

Néha, ami száz éve volt, az is.

Ami egy nap, egy hét, egy év

múlva lesz, az még lehet a holnap.

Néha már a ma is.

Egy elképzelt város ideje visszafelé

telik, lehet, hogy előbb találják

ki a jelenét, mint a múltját,

a jövőjét, mint őt magát.

Házak csak elvétve akadnak

benne, az utcák nem is őket kötik

össze, látképek takarják el

az ürességet, melyben történetek

tenyésznek, mint férgek a hullában.

Lassan telik meg a jövő,

mint a kád, melybe éppen csak

csöpörészik a víz a csapból.

 

 

A főtér

 

Amíg ideköltöztünk, olyan sok

furcsaság történt. Bárkinek is

mondtam, hogy ide akarunk utazni,

csak nevetett. Olyan ország nincs.

De a város neve, Sehol,

már ismerősebbnek tűnt,

valaki mutatott is egy fotót

gyerekkorából, a seholi főtéren

állt szüleivel. Később azt hallottam

róla, hogy nem is ismerte

a szüleit.

 

 

Betelepülők

 

Amíg ideköltöztünk, olyan sok

furcsaság történt. Az útlevél postán

jött meg, a vízum egy fekete lyuk

volt a papíron. Attól kezdve

a kisebb szemeteket oda dobáltuk.

Nem minden fért bele,

de mindent elnyelt. A képzelet

országát betelepülőknek kell belakni?

 

 

Kilométerkövek

 

Amíg ideköltöztünk, olyan sok

furcsaság történt. Az úton végig köd volt.

Az autónk sosem érte el a határt,

de egyszer csak a kilométerkövek

rózsaszínek lettek. Mért nem lilák,

kérdeztem. És már lilák voltak.

Itt vigyáznod kell, mit mondasz,

figyelmeztetett a férjem.

 

 

Sehol

 

A városba is ködben érkeztünk.

Leállítottam a kocsit egy utcasarkon,

a térkép szerint kell itt egy háznak

lenni, mondtam, és a térkép

máris a kezemben volt,

a köd pedig színházi függönyként

szétnyílt egy kapu előtt.

Ez ilyen egyszerű lesz?

Hát nem azt akartátok,

hogy legyen egy barátságosabb,

lakhatóbb világ?

 

 

Beköltözés

 

Az üres házban bárhová

beköltözhettünk volna,

de én az ötödik emeletig

rohantam a lépcsőn,

és ott próbáltam ki, melyik

ajtót nyitja a kulcsom.

Még az otthoni.

Csak a másodikat nyitotta.

Amit magunkkal hoztunk,

még föl kellett cipelni.

Amit otthon felejtettünk,

már bent volt a lakásban.

 

 

Defláció

 

Mióta ideköltöztünk, olyan sok

furcsaság történt. Az első bolt,

ami a házunkban épp aznap nyitott,

amikor először lementünk a reggeli

kifliért és tejért, még nagyon drága volt.

Ráadásul az otthoni pénzt el se akarták fogadni.

De a bankban aztán jó árfolyamon váltották.

A bankos egy zöldhajú kislány.

Amíg a pénzt egy öreg teknős előhozta,

szappanbuborékot fújt.

 

 

 

Defláció II.

 

Mióta ideköltöztünk, olyan sok

furcsaság történt. A két ezer-seholosból,

amit a bankban az értéktelen fémpénzeinkért

kaptunk, az első egy hét alatt elfogyott.

A másodikból már egy éve élünk,

és még a második ötszázashoz

hozzá se kellett nyúlnunk.

 

 

Defláció III.

 

Mióta ideköltöztünk, olyan sok

furcsaság történt. A kenyér előbb 5

seholba került, aztán 3.60-ba.

Mostanában amíg a pulttól

a pénztárig érek, azalatt is esik az ára.

Néha nem tudok eljönni a kasszától,

mert újabb és újabb visszajárókat jelez.

A héten egy új autót vettünk 1 seholért.

Nevettek, nem tudjuk majd használni,

mert nincsenek utak.

 

 

Sehol, semmi, soha

 

Mért pont utak ne lennének itt,

amikor semmi sincs. Mért pont utak

lennének itt, amikor mindig minden

mindenhol van. Nincs mért máshová

menni. Sehol se szenvedünk

hiányt semmiben. Hát ilyen hely Sehol.

Ez pedig a legszebb kerülete:

Semmi. Amióta eloszlott a köd,

és kilátásunk is van, soha nem

nézek ki az ablakon.

 

 

Honvágy

 

– Hol laksz?

– Sehol.

– Hontalan vagy?

– Hol se, mikor se, miért se.

 

– Mikor hol?

– Miért, máskor máshol?

 

 

Honvágy II.

 

Ezt most elmondom

érthetőbben is. Elég sokára

jött el a honvágy. Az első

kérdése az volt: Hol laksz?

Mi mást felelhettem volna neki,

mint a városunk nevét.

Ő úgy tett, mintha félreértené.

 

Szótagolva ismételgettem egy szót,

Félreértette. Félve értette meg,

hogy minden szó szétszedhető

kétfelé, és a két félteke közül,

mint bonbonból a töltelék,

kiömlik az ellentéte, valami belső

űr, mindaz, ami jobb lenne

annál, ami van.

 

 

Egy példa

 

Hadd világítsam meg ezt

egy példával. Étterembe

akartunk menni. Nem volt.

Ezért fel kellett

idézni egy otthonit.

 

Kétemeletes világoskék ház,

barokk homlokzatán három róka.

Olyan drága helynek számított,

hogy csak a gazdag külföldi rokon

tudott elvinni oda. Vadhúst ettem

áfonyalekvárral.

 

 

Honvágy III.

 

Föl tudom-e idézni

az összes éttermet,

ahol már jártam? Ahogy más

hegyi tájakat, szeles

hegygerincet, folyóvölgyre

nyíló kilátást.

 

A képzelt országban

bárhány éttermet is

nyitnak a számunkra,

sehol nincs ételszag,

a konyhában nem főznek.

A pincérek ködfüggöny

mögül lépnek elő,

anélkül, hogy félrehúznák.

 

 

Óda egy angol vershez

 

A szép igaz, s az igaz szép.

Ezt hiszik mindig, akik új világot teremtenek.

 

Akik régit tartanak fönt, azt hiszik:

A helyes körülbelül megfelel a valóságnak.

A tetszetős a tényekkel valamennyire egybevág.

És:

A valóság körülbelül helyes. (Pofás? Cuki? Vagy inkább rendjén való?)

A tények valamennyire egybevágnak a tetszetőssel.

 

Akik régi világot erőszakolnak rá a világra,

nem hisznek semmit.

Nincs régi világ. A nincs régi világ.

A szép hamis, és a rút igaz.

Nincs fordítva.

Nincs sehogy.

 

 

Isten a kitalált városban

 

Nem változtat semmit

a világ szerkezetén,

hogy olyannak hisszük-e,

amilyen, vagy másnak.

Istennek talán még hízeleg is,

ha kételkednek a létezésében.

Meglepne, ha bosszantaná.

De mikor egy kitalált világ

teremtésébe fogunk, tudnunk

kell, hogy van-e valaki,

akit akaratlanul utánzunk.

Az ő léte megerősítése

vagy teljes letiltása

a mi munkánknak?

 

 

Tanácsok kezdő teremtőknek

 

1 Teremtsünk olyan világot,

amiben nincs rossz.

2 Teremtsünk olyan világot,

amiben nincs bűn.

3 Teremtsünk olyan világot,

amiben nincs büntetés.

4 Teremtsünk olyan világot,

amiben nincs se igazság,

se igazságtalanság.

5 Teremtsünk olyan világot,

amiben nincs jó.

6 Teremtsünk olyan világot,

amiben nincs végzet és kezdet,

vagyis nincs bánat és öröm.

7 Ne! Ez a világ nem is

megteremthető. Meg aztán, minek?

8 Mostanában nem úgy teremtünk,

mint 6000 évvel ezelőtt.

9 Teremtésben legyél konzervatív.

 

 

A kiegészítők

 

Csak az oszlopok legyenek

kőből, a legyezőboltozat

már lehet téglából, sőt, fából

vagy akár papírból is.

Aki az égre ír, annak

bármilyen anyag megteszi.

 

 

Egy jobb világ felé

 

Mindig azt mondtad,

lehetne a világ sokkal jobb is.

Jobbnak jobb lett, de szétesik,

nincs benne rendszer,

nincs benne semmi, amit

ne te találtál volna ki.

Semmi meglepetés.

Mégis eltévedtél.

Unatkozol. Félsz.

Az éghajlat tőled

függetlenül hideg.

Sosem esik az eső.

 

 

Olvasatlanság

 

Mért nincsenek itt könyvek?

Talán mindet nekem kell megírni?

És ha az egyiket csak

a polcomon szeretném tartani

olvasatlanul?

 

 

Könyvből vagyok

 

Mért érzem magam néha

egy könyvnek? És néha

mért érzem kettőnek, sőt

háromnak magam? A bal

agyféltekém egy regény.

A jobb verseskötet.

A semmi-valami szótár

a kisagy.

 

 

Könyvvé leszek

 

Ha meghalok, majd kiadnak

könyvben. A mutatóujjam

az első mondat. A hajam

a sok beíratlan, üres hely.

A szám vallomás a könyv

közepén, a nyelvem valami

szemtelen mellékmondat.

A lábam a szerkesztő

megjegyzése.

Az első héten csak öt

példányt adnak el.

A másodikon százat,

a következőn már

kapkodni fogják.

 

De ha valaki megpróbálja

lefordítani, nem sikerül.

 

 

A vödör

 

Hogy a múltnak kútja

mélységes mély lenne?

Ki van száradva

és berácsozták.

Ne mondjuk inkább

kútnak. Bármi, amit

beledobálunk, fölfelé

esik. A jövő felé.

De fölfelé nem lehet

kutat ásni.

A nap egy vödör

vízként inog kitalált

világunk fölött.

 

 

Téves döntések

 

Hogy milyen ruhát viszek

egy utazásra, annak jelentősége

azon nyomban elenyész,

ha már hazajöttem az útról.

Kivéve, ha úgy megfázom,

hogy egy hétig az ágyat

fogom nyomni. Akkor csak

egyre dühösebb leszek

arra a legfafejűbb alakra,

akit meggyőzni sosem lehet,

két héttel ezelőtti önmagamra.

Nem is áll szóba velem.

Ha beszélek hozzá, nem

hallja. Meg se lát. Azt se

tudom, mit gondol. Talán

nincs is már. De mégis

ő dönt rólam. Ha Isten

nem létezne, ő is valahogy

így nem lenne csak.

 

 

Emeletes

 

Van-e Isten abban

a kitalált világban,

amit én teremtek.

Ha valamit rosszul

gondoltam el,

özönvíz kell hozzá

kijavítani.

A Bibliában az a poén,

hogy le vannak benne

írva Isten balfogásai.