Nemrég je­lent meg Festschrift Tverdota Gyu­ri szü­le­tés­nap­já­ra, Egy kö­zép-eu­ró­pai ér­tel­mi­sé­gi nap­ja­ink­ban cím­mel. Ta­valy nyár­ra, ami­kor a kö­te­tet át­ad­ták, már vi­lá­gos lett, hogy a kö­zép-eu­ró­pa­i­ság is­mét kér­dé­ses fo­ga­lom­má vá­lik: nem pusz­tán egy ré­gi­ót je­löl Eu­ró­pa egy bi­zo­nyos ré­szén, ha­nem is­mét ma­gá­ra ve­szi azon je­len­tés­ré­te­ge­ket is, me­lye­ket már a múlt­hoz tar­to­zó­nak vél­tünk. Kö­zép-Eu­ró­pa egy ré­sze is­mét olyan po­li­ti­kai-pszi­cho­ló­gi­ai kons­tel­lá­ció fe­lé ha­lad, amit egye­sek anar­chi­á­nak, má­sok ni­hi­liz­mus­nak, is­mét má­sok mind­kö­zön­sé­ge­sen au­tar­ki­á­nak ne­vez­nek. „Kö­zép-Eu­ró­pa” nem bé­kés le­író fo­ga­lom, ha­nem is­mét bal­jós, za­va­ros, bé­két­len vi­szo­nyok je­lö­lő­je.

      Tverdota Gyu­ri Né­meth An­dor­ról írt köny­vé­ben ne­ve­zi a je­les iro­dal­márt kö­zép-eu­ró­pai ér­tel­mi­sé­gi­nek, azt su­gall­va, hogy ér­tel­mi­sé­gi­nek len­ni eb­ben a ré­gi­ó­ban spe­ci­á­lis hi­va­tás. Ha vé­gig­gon­dol­juk, mi­lyen esé­lyei vol­tak az ér­tel­mi­sé­gi (és egy­ál­ta­lán: az em­be­ri) lét­nek az el­múlt szá­za­dok so­rán, ak­kor lát­juk, mi­ért és ho­gyan más egy ma­gyar ér­tel­mi­sé­gi sor­sa egy né­met­hez, fran­ci­á­hoz vagy hol­land­hoz ké­pest. Elég fel­la­poz­ni Ady kö­te­te­it, fel­idéz­ni Jó­zsef At­ti­la sor­sát, el­me­ren­ge­ni Kas­sák pá­lya­fu­tá­sán.

      Ked­ves és meg­tisz­te­lő gesz­tus volt a szer­kesz­tők­től, hogy a Festschrift cí­mé­ben az ün­ne­pel­tet nap­ja­ink kö­zép-eu­ró­pai ér­tel­mi­sé­gi­je­ként je­löl­ték meg, hi­szen egy bi­zo­nyos né­ző­pont­ból ez va­ló­di rang, ki­tün­te­tés. Egy má­sik né­ző­pont­ból azon­ban ez ke­mény küz­del­me­ket, ne­héz sor­sot, oly­kor ku­dar­co­kat és fá­jó po­fo­no­kat je­lent.

      Tverdota Gyu­ri ízig-vé­rig nagy for­má­tu­mú kö­zép-eu­ró­pai ér­tel­mi­sé­gi. An­nak min­den szép­sé­gé­vel és ter­hé­vel. Kí­vá­nok ne­ki még sok erőt és sok szép fel­ada­tot!