Újdonságok

 

 

1

 

Elindulok a házban valahova,

egy másik szobába,

vagy annak a szobának egy másik pontjára,

amelyikben vagyok,

egy tárgyért,

vagy hogy csináljak ott valamit,

de közben eszembe jut valami,

és elfelejtem,

mit akartam,

 

eltérít, túszul ejt egy emlék, egy új szándék, mikor mi.

 

 

2

 

Raynaud-szindrómám lett,

ha kesztyű van rajtam, ha nincs,

hidegben pár perc alatt mindkét kezem

középső és gyűrűs ujja elfehéredik, elérzéktelenedik,

 

pontosan olyan színt öltenek,

és olyan hideggé válnak,

mint amilyen anyám keze volt a ravatalon,

mikor utoljára megérintettem,

 

ilyenkor gyorsan bemegyek a melegre,

és sokáig masszírozom,

hogy visszatérjen beléjük az élet,

 

most már erre is figyelnem kell.

Reggel

 

 

Felébredtél,

tél van, öreg vagy, és egyedül,

indulsz tüzet rakni, havat söpörni,

nehezen fogod fel,

hogy még élsz,

egy házzal álmodtál,

melyből kihalt a lakó:

a te házad volt.

 

 

 

Szög

 

 

Egy reumaorvosi szórólap szerint a csuklóízületi fájdalom elkerülhető,

ha megfelelő szögben fogunk meg valamit,

és példákkal illusztrálja a megfelelő szögeket

az ajtókilincs lenyomásától kezdve

a palackkupak lecsavarásán át

a leveseskanál tartásáig,

 

hogy hogyan kell fogni a ceruzát,

amellyel írok,

az, sajnos, nem szerepel a példák közt.

 

 

 

Szerelem

 

 

Hű szerelemmel szerettem a nőket,

kiket szerettem,

de az csak a test beszéde volt,

az igazi, a lélek szava,

melyet a fiaim iránt érzek,

tiszta és olthatatlan,

szól hozzájuk,

míg élek.

 

 

 

Látkép

 

 

A falban ablak,

az ablak előtt terasz,

a terasz alatt sziklakert,

a sziklakert lábánál udvar,

az udvar végében melléképület,

a melléképület mögött fakoronák,

a fakoronákban rések,

a résekben völgy,

a völgyön túl hegy,

a hegyen erdő,

az erdő felett égbolt,

az égbolton felhők,

a felhők közt nap,

 

mikor dolgozószobámból ezt láttam,

még éltem.

 

 

 

Challenge

 

 

Living makes me feel lonely,

living and writing make me feel more lonely,

living and writing in English in Hungary

make me feel the most lonely

but I cannot resist the challenge.

 

 

 

The ultimate reason

 

 

What’s more consoling

for the passage of time than

the oblique, celestial afternoon sunshine

that turns the barren winter slopes

honey-yellow against the advancing

dark shadows of the pine forest on the ridge!