Jaj ín a patakba…

Jaj ín a patakba, ha el merülök,

vagy há maj csak fogok, mer ülök

eggyenlűre rút’ partyán.

Elterű ralytam a fájdalom,

mint tehínsegg a pár halom

kis alá szorút hangyán.

Jaj ín a patakba íp most vizeltem.

Így kel há írte meg fizetnem,

hugy ebbe folycsam magam,

jaj kíccer kell bele csorganam,

de mint a vurstli-bírletem,

ríg le járt má az íletem.

Jaj ín a patak vizín el terülök,

folklór családom mellet ülök

álmomba, Rózsikám fűz.

Gyermekim kípe szomoru fűz,

lemenű nap, fílre vert verkli,

mer nekik kű majd megenni.

Jaj ín a patakbú ha meg kerülök,

vagy halott leszek má, vagy meg kergülök.

Mongyuk inkáb utóbbi,

mer túl sekíly erretályt a víz,

bele fúlni elíg így hát nehíz.

Inkáb ílek boldogan, satöbbi.