Testmeleg

Zsebedben urálibagolytojással, kapaszkodsz. Kapaszkodsz

a tompa sziklaperemen, a gyantás törzsön, kapaszkodsz a tájnak

nevezett dolgok érdes felületén.

Négy flekkes tojás lehetetlen lehetősége. Amire sohasem gondoltál,

amit nem ismerhettél, amitől valami óvatos félelem távol tartott eddig. Össze-

összekoccannak, mint az erőshéjú férfibarátságok.

Összekoccannak az unalom délutánjai, hogy nem vártál

lüktetést a szemüreg falára, hogy mindaz, amit hazádnak mondanál,

hamar keményre fő zsebben a testmelegtől.

Aki rád gondol, ereszkedni lát, szádban fehér, szádban sárga,

sótlan falatokkal, közel hajolni egy elképzelt helyhez. Hosszan tapogatod,

mint a csillagmoha nyirkos felületét.

Aki rád gondol, erős karmával könnyen megvakítja a könnyelmű fosztogatót.

Behatolás egy Balaton-felvidéki homokbányába

Mint aki egész nap pizsamában mászkál otthon,

csak félig húzza föl a redőnyöket. Talpad alig hagy jelet a homokbánya

keményre duzzadt felszínén, alig érinti az esőzés után megindult

átfolyásokat. Domború homoktükörben lépkedsz,

vállra vetett cipőkkel, nyakba tett, kétéves gyerekkel

kerülgeted a megfolyt rozsdacsíkokat. Mintha elharaptad volna

nyelved, kékszöggé válik a hideg karsztvíz a szádban,

ezt a fémes ízt szerette benne az a kis cirkuszos kurva,

Theodora is, aki férje, a császár helyett gyilkoltatott. Alföldi szemed

közelebb hajol a gőzölgő, szürke mélyföldhöz, felnagyítja gyűrődéseit,

kiégett szemed fennakad mindenen. Nem ismeri meg

az átizzadt, feszes homokot, a házak is másképp romlanak

erre, kővé meredten állnak, fedetlen tisztaságban. Mint aki egész

nap pizsamában, és a kávéja is rég kihűlt a tűzhelyen.

Homokhazád síksági vályogtanyái, akár a felmutatott test előtt,

most sorra térdre rogynak.