Friss rajzok a halálról

 

Csak egy felütés / legyen Kezdet előtti / befejezett hang

kereszt elé A / mályvaszín brokát akár / a fény Leomlik

arcéle látszik / csak mögötte Az erdő / matt-olaj árny-tömb

magába Zárul / lopva nézi várja hogy / magába Zárja

megkorbácsolta / Királynőnek hívta és / hagyta Elszállni

boszorkány Éget / fekete lángú Máglya / minden éjszaka

elvétett Sorrend / okozta apró zavar / – gerincroppanás

csak Néhány mondat / és életek és Idők / szivárognak föl

boltív alatt hol / denevérek laktak Halk / glória-homály

női formákhoz / vetkező Vonalakkal / gyón És vétkezik

a pár akár a / bárány Felé fordulók / A sorsát nézi

van Még egypár év / hogy eljussak A teljes / seholse-létig

miért Neveztek / engem jónak egyedül / A Teremtő Jó

fogalmakon túl / Dereng fel az örök s a / Kimondhatatlan

pohár Homálya / rejti el A homályban / zörgő Halottat

a lakás Miénk / volt a miénk Lakott volt / együtt S mástalan

támaszkodik a / pulthoz A teste feszül / mintha – vagy Mint ha

mert A halállal / játszani nagy ízléste / Lenség a halál

dolgozók És nem / dolgozók Között halott / Királynő a csönd

elküldte Neki / a falevelet holdját / Nem látja tőle

amikor Elmész / két forró Követ hagyj majd / kihűlt Helyeden

majd Falhoz vágja / babáját A tél és Fény / csörög a párnán

a kotta Üres / vonalai között A / szél hangjegyei

két keménykalap / Hideg radiátoron / a hajnalt Várja

a történetét / nem Találták ki csak A / tragédiáját

nem hagyták Abba / a szertartást Hiába / tört szét Az oltár

Törődhet végre / A bábokkal a zsinór / Halkan megfeszül

már Nem hiszek a / saját csodáimban csak / Vagyok váratlan

nem Veszik észre / közben Elfogy alóla / Az idő a fény

fáradtan lép Az / eltévesztett lépések / Vak csarnokába

a homály mögött / Épp lemegy A nap – hajnal / Van alkonyodik

lebontották A / díszleteket – s helyükön / nem Épült semmi

lencsén keresztül / szűkül A világ egy nagy / férges lencsébe

arcodon Pihen / kezed arcodon Pihen / a lepke Árnya

a kövér ember / Tízszer bontja le hasát / Télvíz idején

kéken hajol A / templomtér fölé Árnya / kívánja – Roppan

ahogy régen A / melle tenyerében most / Hiánya lüktet

és A termekben / ahol szeretkeztek csak / A matt fény kereng

talán Eléri / még egyszer Majd csak holdig / csap fel A hullám

kés Borotva kék / Homokban ázik Hajnal / vérfoltos kövön

Két életéből / Az egyikben halott A / másikban vérzik

túl sokat Szenved / Szárnyait kitárva a / zuhanásra Vár

ha nem látok A / szavaid mögé Vajon / te látsz-e engem

a halott Osztály / kivonul a rég halott / Osztályteremből

vízbe roskadt Híd / ferde csonkján áll És vár / A túlsó partra

a sas Aránya / meglepő – A szárnyalás / emléke véres

és belenéz A / szájába és Látja a / hamuszobrokat

Széthasadt bőre / alól másnapos Hangyák / szivárognak föl

álmában Ő is / megölte már Az apját / vérében ébredt

ráfogja Hogy az / évek pedig Csak órák / És elpergő bűnök

ugyanazok A / fák égen a lombok Így / érsz kezemhez is

nem Döntötte el / mit Vállal abból ami / Vállalhatatlan

az út Kereste / s hogy nem Találta a célt / Ment a semmibe

egy női profil / S mögötte arcmasszába / összegyúrt Világ

csonkolt lábakon / vonszolja Át magát az / erdőn A homály

papírmadarak / Fehér szárnyverésével / kertre száll A tél

sokáig tartott / A gonosz túlélése – / És nem sikerült

Az ablak alatt / elkoszlott lila Lelkek / álomszerűen

az előadás / Nem maradt el az élő / adás elmaradt

hosszabbra Nyúlnak / a búcsú percei A / találkozásnál

hetvenszer Koppan / ablakod angyal Törött / szárnya hoz hírt Fényt

ahogy megérik / ősszel A világ – úgy Telsz / és fogyatkozol

lepergő levél / A kézfejemen ki írt / S mit üzent velem

madár Emeli / szárnyával a hajnalt ma / is Megérkezel

a szív Megállt Már / csak a tenger Hullámzik / bennem A tenger

csak néhány mondat / És életek És idők / szivárognak föl

várod És megjön / várod És nem jön Sápadt / vagy És hangtalan

mert Nincs már erőm / Ezt a haikut soha / Nem írhatom me

szeretkezéskor / A függöny résein Túl / vacogás ébred

szemben Ülsz velem / talán Hátat fordítasz / nézlek Nem látlak

vén albumban Friss / rajzok a halálról – A / halál rajzai

a forma Maradt / szertartás üres Váza / zajló tengeren

rögeszményeim / között Rög és eszmények / – És a zuhogás