Az alkalmazott dala

　Mert mindenki alkalmazott,

Olyan világban élünk,

A szolgáltató szektorban

Csak szerepet cserélünk:A patikában a Fodrász

Vásárolja a gyógyszert,

A Széplány este a stexért

Postásra húz fel óvszert,A Fodrász hajat bodorít

A Széplánynak jó pénzért,

A Postás számlát kézbesít

És nincsen benne részvét,S a Patikus, ha csődbe jut,

Még elmehet Postásnak,

S a Széplány, hogyha megcsúnyul,

Beáll majd tán Fodrásznak,És jönnek majd a friss husik

Óvszerért patikába,

És lesznek újabb Postások,

Akiknek mindig áll a’…Mert mindenki alkalmazott,

Olyan világban élünk:

A szolgáltató szektorban

Csak szerepet cserélünk.　

　　

A bérember dala

　Hajdanán a bérmunkás,

bérbe adta a munkáját.

És úgy hívták, hogy proletár,

mert csak gyerekeket csinált.

És nem volt testamentuma,

mert nem maradt nagy fundusa.Szegény volt, sovány, egyszálbél,

ki soha semmit nem remél.

És a Cityben akkor járt,

ha „Munkát, kenyeret" kiált.

És nem vót végrendelete,

mert nem vót néki semmije.A Tőkével addig harcolt,

amíg még néha munka volt.

De a tőkéseké a gép,

s a munkát gépek elvették.

És nem kellett a munkája,

elküldték hát a csudába.Az ember roppant furcsa lény,

kibérelhető a szegény.

Ha nincsen többé bérmunka,

kibérelik fogyasztásra.

Az emberbérlemény,

fogyasztógép szegény.És kövér lett a proletár,

hisz a tőkének kell a háj.

Mert testét vették most bérbe,

invesztáltak a végbélbe.

A fogyasztásra bérelték,

és gépekkel megetették.A Béremberbe költözött

az árfolyam, és felszökött;

és reklámokkal megtömték,

hogy fogyasszon, mert ő lett gép!

A Béremberből így lett gép,

hogy szolgálhass’´a Tőkét.

A kölcsönkérő dala

　Kihez forduljak mostan nagy bajomban?

Felhívom a régi társaimat nyomban.

A barátság, az összeköt örökre,

emlékezünk a megivott sörökre…Vagy azokat, akiknek kölcsönöztem,

mikor ők voltak szorult helyzetükben.

Még akkor is, ha sajnos sokat kértem.

De „pénz beszél!" És akkor én beszéltem.Vagy volt feleségem, ki volt az üzlettársam,

megcsalt csúful és meglopott busásan?

De én se hagytam magam, a kurva’nnyát,

megrugdostam, akár egy focilabdát.Volt szeretőimhez is fordulhatnék,

kis kölcsönt talán tőlük is kaphatnék.

Csak ne kaptak voln’ annyi rosszat tőlem.

most könnyebb volna nekem jót remélnem.Sosem gondoltam, hogy eljön az óra,

mikor fizetni kell, s nem csak bemutatóra.

Ha számláit most benyújtja mindenki,

Engem a börtöntől nem ment meg semmi.