Elsőnek, ismét

 

Ismétlés évada ez. Unalmat

és csüggedést ígér, mint kint

az eső. Közel jön, párkányodon

kopogtat, bádogzene, a régi ismerős.

Ahogy a verandán ülsz, vagy ablak

mögött, vagy egy balkonon, vagy

ballonba bújva tekersz esőhuzattal

szemben a kempingkerékpárodon,

szatyrodban füzetcsomagok, javítva

mind, egy szaggatott ritmus átkopog

a szívkamra falán. Elsőnek lépsz ma

is a terembe, neonfény szűrődik

ismert pattogással át az unalmon,

visszhangozva az aritmiát.

 

 

Nincs benne változó

 

Magatartása példás, szorgalma

dicséretes, nincs benne változó,

vagy változásnak nyugtalanító

hatalma. Feladatait pontosan

végzi, megbízatásainak eleget

tesz, bármilyen felelősi tisztséget

szívesen vállal, és vált valóra.

Nem felesel, mindig igazat mond,

mikor kérdezed, válaszol, mikor

nem, hallgat. Az udvaron játszik,

a folyosón sétál és csendesen szól,

hogy társait ne zavarja. Fegyelme-

zetten áll sorba, maga elé engedi

a kisebbet, magot el nem köpköd.

 

 

Ki a felelős

 

Magatartása változó, szorgalma

hanyag, feladatait többnyire

hanyagolja, a nemtörődömség

látszatát keltve, bár inkább csak

szeszélyből. Önfejűsége olykor

közösséget romboló hatású, ki

a felelős ezért, család, iskola,

környezet, nehéz pontosan meg-

határozni. Rendszerint eltűnik

szem elől, szeret be nem látható

helyeken tartózkodni, be nem tud-

ható érdemeket szerezni, például

légyelkapással. Óra közben is egy-

egy szebb példányt néha elkap.