Az üveggolyózás művészete

“Bosszantó az életbe mindig belekezdeni.”

(Epikurosz)

N. P.-nek és S. I.-nak

 

Először is lukat kell vájni

A földbe

Pandalyosat

Azaz ki kell szélesíteni az alját

Mint egy alul hasas fületlen bögre

Úgy kell kinézzen

Hogy ne pattanjon ki belőle az üveggolyó

A klikker

Ahogyan mi neveztük

Klikkerezünk? – kérdeztük egymást

Furcsamód nyáron és télen soha nem játszottunk

Az ősz és a tavasz volt a klikkerezés szezonja

Önző célok érdekében tömörülő csoport voltunk

Nyerni akartunk

Klikkerezők klikkje

(Elsősorban azokat sorolom ide

akik semmi másnak kizárólag csak a bornak

és az érzéki vágynak élnek

ennél okosabban senki sem foglalhatja le magát)

Mindenkinél volt bicska

Hogy bárhol bármikor lehessen

Pandalyos lukat vájni a földbe

Ha kisbicskánkkal kivájtuk a lukat

Meghatároztuk a távolságot

Körülbelül három méter

Mindenki előszedi kedvenc üveggolyóját

Klikkerét

Megköpdösi

Hogy szerencséje legyen

Ucs preducs nád

(Nemzetközi szavak

szerb közvetítéssel?)

Aki először mondta

Ucs

Ő lehetett a legutolsó

Utolsónak lenni azért jó

Mert akkor látod az állást

Mint egy hadvezér

Fölmérheted a terepet

A nád az első

A cél

Minél közelebb kerülni a lukhoz

Vagy egyenesen belegurítani

Dobni

Az kezd

Aki legközelebb kerül a lukhoz

De előbb bele kell gurítania

Így szentelődik föl

Csak így lesz joga a kiütésre

A kigolyózásra

Ha két lépés a két golyó közötti távolság

Akkor fricskázni kell

A hüvelykujj bütyke

És a mutatóujj pörce közül kell kilőni a klikkert

Az igazán profik csak így játszottak

Fricskára

Akit eltalálnak az kiesik

De előbb fizet

Vagy üveggolyóban vagy pénzben

Az üveggolyók árát kellett leperkálni

Húsz para volt

A hetvenes évek közepén egy forintnyi összeg

Körülbelül

A fizetésnek külön technikája volt

Többnyire ledobtuk a földre

Szedegesse csak föl a geci

Ha már nyert

Lehetett kifosztásig játszani

De ebben előre meg kellett állapodni

Ezen kívül létezett egy HALÁLIG technika

Ami azt jelentette

Hogy addig üldözi egymást

A két legutolsó

Még játékban maradt klikkerező

Míg az egyik ki nem lövi a másikat

Volt hogy utcahosszat üldöztük egymást

Rettegett klikkerező voltam

Olyannyira hogy betiltották fricskázási

Technikámat

Én ugyanis

Nem a hüvelykujj bütykével lőttem ki az üveggolyót

Hanem a körömház körüli résszel

Azt mondták nem szabályos

Sokat vesztettem aznap

Egyébként ezzel kerestem meg az édességre valót

(Ó mily szerencsétlenek

akiknek ínyét csak drága fogások ingerlik)

Akkoriban nem nagyon kaptunk zsebpénzt

Legfeljebb a rokonoktól

Egy dínár hetven parába került

Három rágógumi egy műanyag indiánnal vagy cowboyjal

Varázslatos színes papírba csomagolták

Ez volt a másik szenvedélyem

A háború

Műanyag katonákkal

 

“Szemétháború

műanyag katonája

lehettem volna

Zöldborsóban mászkáló

Féreg Szétolvadt plasztik” –

 

írtam egykoron

Hetekig gyakoroltam

Otthon

Egyedül

Másfélszáz klikkerem volt

Órákig tudtam gyönyörködni

A színes üveggolyókban

Azt hittem papírforgó van bennük

Sokat szétvertem kalapáccsal

De klikkeri lényegüket nem találtam

A hibásakat szerettem a legjobban

Ma is kiver a víz a tökéletes szépségüktől

Szóval napi több órát gyakoroltam

Hetekig

Az ajtómélyedésben

(Tévénk nem volt

apám az ágyon olvasott)

Míg újra játszani mertem

Továbbra is inkább nyertem

Mint vesztettem

De Seneca

Ahogy becéztek a nagyobbak

Már sosem lett a régi

 

Weissbrunn, 2006–2007 januárja