A Literatur und Kritik folyóiratot 1966-ban Bécsben alapították, szerkesztősége 1991 óta Salzburgban működik, s évente öt alkalommal jelenik meg számonként 112 oldal terjedelemben. Az elképzelésünk szerinti irodalom hatást gyakorolhat realista vagy szürrealista eszközökkel, versbe foglalva vagy esszének álcázva, bemutathat egy tájegységet, elutasíthatja a történetet, magasztalhatja a szerelmet, elátkozhatja vagy átszellemítheti a provinciát, amelyből megszületett, csak egyet nem tehet: nem lehet derék nyárspolgári irodalom. Másrészt azon a kritikán, amelyről a folyóirat címében is szó van, nem csupán irodalomkritikát értünk, hanem azon túl a világgal való foglalkozást, hogy megvizsgáljuk, milyen is az valójában; Európával, hogy milyenné válhatna, s a társadalommal, hogy lássuk, milyennek nem kellene maradnia. Emellett lapunk egyik súlypontját az osztrák irodalom képezi, a másikat pedig azon népek irodalma, amelyek egykor a Habsburgok oltalma vagy épp kancsukája alatt – gyakran inkább egymás ellenében, mint közösségben – éltek együtt; végül azonban világossá vált számunkra, hogy a világ és irodalma nem szűkíthető le a mai Ausztriára vagy a régi Közép-Európára, ezért jelenik meg olykor a Literatur und Kritik évfolyamaiban baszk vagy kolumbiai különszám, és ezért lehet újból és újból iráni leveleket, ír költeményeket, moldáv regényrészleteket és olyan írásokat olvasni a folyóiratban, amelyekről a mi irodalmi köldöknézőink azt gondolják, hogy a legkevésbé sem tarthatnának igényt az érdeklődésre.

*

A Jelenkor e száma a “Review within review”, azaz a “Folyóirat a folyóiratban” elnevezésű nemzetközi együttműködés keretében lát napvilágot. A salzburgi Literatur und Kritik által publikált anyagokból készült válogatást az osztrák lap szerkesztősége bocsátotta rendelkezésünkre. A mostani összeállításban azonban két publikáció kivételt képez: Ingeborg Bachmann verseit és Györffy Miklós kritikáját a Jelenkor folyóirat szerkesztősége illesztette hozzá az osztrák válogatáshoz. (A szerk.)