Aktuális lapszám

MÁRCIUS. VERS: Schein Gábor, Nádasdy Ádám, Tábor Ádám, Röhrig Géza, Farkas Gábor, Keresztesi József, Simon Bettina. PRÓZA: Miljenko Jergović (ford. Csordás Gábor), Szalay Zoltán, Szántó T. Gábor, Bálity Csaba. SÁNDOR IVÁN 95: Bazsányi Sándor, Sándor Iván. ESSZÉ: Tatár György, Beck András. KRITIKA: Angyalosi Gergely Nádasdy Ádámról, Görföl Balázs Krusovszky Dénesről, Weiss János Závada Pálról, Gyürky Katalin Viktor Jerofejevről.
Emelni a tétet
Archívumunkban elérhetővé vált lapunk januári száma, melyből Szolláth Dávid kritikáját ajánljuk.
Debütáló szerzőink: Bálity Csaba
Bálity Csaba a márciusi Jelenkorban közölte elbeszélését.
Az öcömböc
„Ahogy a Nagymocsár egyre csak terjeszkedett, úgy szorultak vissza a kikötőváros lakóinak az álmai.” A Jelenkor márciusi számából Szalay Zoltán elbeszélését ajánljuk.
Debütáló szerzőink: Farkas Gábor
Farkas Gábor verse a márciusi Jelenkorban olvasható.
Te mint műalkotás?
„A szabad akarat, az nagy teher, / mert hol fölemel büszkén, hol lever” – a Jelenkor márciusi számát Nádasdy Ádám versével ajánljuk.
Tépett szemek
„Az élet egy távoli ház. Fényes / ablaka tűszúrás az éjszakában.” A Jelenkor márciusi számát Schein Gábor versével ajánljuk.
„belépek a homályból a sötétségbe”
Márciusi lapszámunkból Bazsányi Sándor írását ajánljuk, aki a ma 95. születésnapját ünneplő Sándor Ivánt köszönti.
A kisfiú, a detektív és az elbeszélés szelleme
Archívumunkban elérhetővé vált lapunk decemberi száma, amelyből Kisantal Tamás kritikáját ajánljuk Zoltán Gábor Ólomszív című regényéről.
Debütáló szerzőink: Székely Máté
A szerző fordításában jelent meg David Foster Wallace elbeszélése a Jelenkor februári számában.
Éngép
"elbeszélőnként legkevesebb egy-egy tisztátalan lélek" – a Jelenkor februári Závada Péter versének részletével ajánljuk.
Emil és a detektívek
„Csinálhattak volna történelmet, de végül nem csináltak. Csak városokat és mulatságokat csináltak” – a Jelenkor februári számát Cserna-Szabó András elbeszélésének részletével ajánljuk.
Őszi szonettek
„De ha az egyszer már bejárt úton, / ködös tájból kialvó napsütésbe / elindulok visszafelé” – a Jelenkor februári számát Rakovszky Zsuzsa versciklusának egyik darabjával ajánljuk.
Névtelen levelek, „anonim levél firkálók”
Ma van Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulója. Ez alkalomból a Jelenkor februári számának Jókai-tanulmányai közül Fülöp Dorottya írását ajánljuk.
Veszélyes csillagzat alatt
Archívumunkban elérhetővé vált lapunk novemberi száma, melyből Ágoston Zoltán Bodonyi Emőkével, Havasréti Józseffel és Várkonyi Györggyel készített beszélgetését ajánljuk a Veszélyes csillagzat alatt című kötetről.
Óda
„Néz maga elé. Nézeget, / mert a nő mintha kinevetné. Pedig / csak nevet.” A Jelenkor januári számát Kukorelly Endre versével ajánljuk.
[18.48: telefon]
„…és én (költő úrnak szólítottak) eredménytelenül jeleztem, hogy a nyelv túl van a logikán, kár erősködni” – a Jelenkor januári számát Szilasi László regényrészletével ajánljuk.
Az amerikai nő
„A sors elég nagy ostobasága egy isteni részműveletnek” – a Jelenkor januári számát Darvasi László regényrészletével ajánljuk.
Várnak-e
„…ezt akartuk úton az öszvérek taposta ösvényen / de miféle ígéretek rabjaiként” – a Jelenkor januári számát Meliorisz Béla versével ajánljuk, aki 55 éve közölt először szöveget a lapban.
Az arc mint természeti képződmény
„Gyurinak nem kellett pózolnia, mindig önmaga volt” – a Jelenkor januári számát Forgách András Petri-rajzaival ajánljuk.