Éppen hatvan esztendeje alakították át a Gázi Kászim pasa által 1543 és 1546 között építtetett, s azóta többször átalakított dzsámi kupoláját firenzei típusú félgömbbé, hogy jobban hasonlítson az eredeti, török korban létrejött állapothoz.
 

Az elmúlt évszázadokban ezen a helyszínen komoly építkezések zajlottak, már a 13. század első felében felépült itt egy 30×10 méteres lapos tetejű létesítmény, a Szent-Bertalan templom, amelyet a következő évszázadban kibővítettek dongaboltozattal, sarokpillérekkel és saroktoronnyal. A 15. században aztán mellékhajókat húztak fel, ekkorra már a 40×20 méteres templom a székesegyház után a második legjelentősebb építmény volt a városban. A törökök a megszállás folyamán lerombolták, s köveiből építették fel a széltében és hosszában is száz-száz lépés hosszú dzsámit a 16. század közepén, délnyugati oldalán egy minarettel. Utóbbit a 18. században lebontotta az új tulajdonos, a jezsuita rend, és a dzsámit keresztény templommá alakította.

Az 1956-os előtti utolsó nagy átalakításra 1939-ben került sor, ekkor bontották le a barokk tornyot, a helyére félkör alakú toldást építettek, amelybe egy Angster-orgona is került. Nyolc évre rá Gebauer Ernő freskókat készített a félkör alakú épületrész belső falaira. A kriptarendszert 1967-ben alakították ki a ma már Gyertyaszentelő Boldogasszonynak nevezett plébániatemplom alatt.