A Repülő szőnyegből
PDF-ben
A Repülő szőnyegből
161. Kései áldás – öreg Csokonai verse
(ghazal – ramal sorokból[1])
Vajha forgószél lehetnék: együtemben százfelé szór,
s visszakerget mindenünnen. Húz a hangja, s elfelé tol,
lángja nincsen, mégis éget, illatát a lelkem érzi,
fénye mint a csillagokról csillagokra, záporokról
záporokra zuhogó víz, zuhogó fény – felkaristol.
Öregember feje fénylik: semmi szégyen nem kerülget.
Helga néz most, Helga csábít, megkeresztel, mint az égbolt
új tavasszal, záporokkal. Hogy a sírban, ha kifekszem,
új tavasz vár, nem reméltem. Szép előleg: szeme két folt.
162. Helgához – az öreg Csokonai verse
(ghazal – hazadzs sorokból)
Milyen kő az? Bedobhatod. De nem lenne elégtétel.
Milyen kő az, ha úgy csobban, ha kút sincsen? Egész éjjel
a mélységben az örvénylés alábbrántja, körülfolyja...
de nem kell kút, elég ha te elég hosszan belénézel:
ha nézésed fegyőr-lángja, ha féltékeny törődésed
beforgatja, bemozgatja: ha múltjában halottnézel –
Te csókot látsz, de rég csattant, halott kezek cirógattak,
te nem bocsáthatod meg azt. Az élő súly – amit szégyelsz.
Ha kő lettem – zuhanni kell. Tenélküled hová essek?
Ne múltam nézd, ha itt vagyok. Maradj, Helga. Ne menj még el.
163. Bordal
(rubái[2])
Bort ittam az éjjel: pirosan vert szivemen.
Borban van a nincsen: de piroslott szivemen.
Nincs más, csak a bor van: van a nincsen, van a van.
Borban csak a nincs van: ül a fészkén, szivemen.
164. Egy sötét archoz
(mutakaríb[3])
Sötétebb a tűz, mint a víz, mint az ég –
ahogy lobban őrlángja, már bontja szét.
Ha éjjel takarhat, ne fedjen be Nap.
Sötétebb az arcod, ha tűz látja csak.
165. A brazil diszkótűz
(slóka[4])
Tűz nyalta szét az ajtót, és füstfüggönnyel takarta be
sok száz kamasz fiú vállát, sok száz kamasz leány kezét.
Zsugorodik a tér, hogyha Agni[5] tombol, megéhezik,
csontig rágja, utána meg porrá őrli, amit hagyott.
Vigasztalni hamis szólam, kétségbe esni színpadi.
Főnixet emlegetnünk kár, ízléstelen a bánatot
megörökítenünk: inkább hallgasson el a slóka is.
166. Költő a múzsához
(indravadzsra[6])
Nekem nem asszony: csak a Hold szül embert.
Több hónapot vár, hasa árka fénylik,
az égre szülné, folyik át ezüstje.
Fel nem nevelné: a tejútra hagyja.
Szoptatni nem kell: elesége bánat.
Szeretni nem kell: vakon ég a füstje.
Temetni nem kell: örökéletű lesz –
emlékezetből kifeszítve ágya.
167. Virágének
(vaszintatilaká[7])
Táncolj, virág, azok a szirmok azért születtek,
hogy szélbe szórd, amit a táncod alatt kiszórhatsz.
Hullt már szirom fekete földre, alatta fekszem,
küld fel sziromszavad az égre, repülj fel érte.
168. Első csók
(árjá[8])
Édes lehelete tárkony,
feliszod, csak a foga látszik, gurul el a gyöngy,
belédharapja a lelkét,
sóhaja odasimul az ibolyához,
lehúz haja, vigyázz, csupaszon is
elönti testét. Mint a tavaszi fénytől
fázó fecskemadártoll,
búcsúzz el leheletétől már –
169. A halottak ideje
(rímes ganavritta heptameter[9])
Mire vársz? Nem szól fülemüle, csak a fül cseng, a madárszó hallgat.
Visszhang települ a testbe a tájból: azt hiszi, új teret adhat.
Mire jut a fülemüle, a madárszó? A tavasz csak a testnek a vére.
A halottaknak az évszak csobogás: forgat a víz, de mivégre?
[1] A ghazal perzsa versmérték, korábbi arab verssorokból építkező forma. A ramal sor xυ–x|xυ–x|xυ–x|xυ–x 16 szótagos, négy egyforma poliritmikus versláb kapcsolata. Az eredeti arab verselésben ezek további hangsúlyviszonyokkal bonyolódtak még. A perzsa költészetben már egyértelmű a tiszta időmérték. A hazadzs sor υ–xx|υ–xx|υ–xx|υ–xx verslábakat fűzi hasonlóképp össze. Az arabban monorímes forma a perzsában aaxaxaxaxa… rímstruktúrájú lesz. Az első versben a páros rím egy helyen menet közben is újra előfordul. Háfiz kedvelt versformája. García Lorca gházeljei azonban nem a formára utalnak – a spanyol költő szerelmes vers jelentésben használja a kifejezést. A „kései Csokonai-versek” szimultánok – négy ütemű 16-os ütemkapcsolatos versként is olvashatók. Az ütemkapcsolat egyedül a „te nem bocsáthatod meg azt” sorban törik meg.
[2] Perzsa forma: Omar Khajjam kedvenc versformája. Képlete: – –υυ|– –υυ|– –υυ|- ahol a második versláb helyett kettős trocheus, a harmadik helyén pedig molosszus (– – –) is állhat. Ezúttal nem használtam helyettesítő lábakat. A négy soros strófák rímképlete aaxa, ahol az „a” sokszor önrím.
[3] Firdauszi Királyok könyvének négy soros versformája, perzsa mérték. Képlete: υ– –υ– –υ– –υ–, rímképlete aabb.
[4] Óind mérték: a két szanszkrit eposz, a Ramajana és a Mahabharata formája. Képlete: xxxxυ– –x
||xxxxυ–υx. Az xxxx lehetőleg ne legyen kettős jambus.
[5] A tűz istene. Három alakban létezik: az égen mint Nap, a légben mint villám és a földön mint tűz. Ő közvetíti az áldozatot az istenek és az emberek között. „Hétnyelvűnek” is nevezik, mert hét nyelvvel képzelték el, ezekkel nyalja fel az áldozati vajat. (Vekerdi József jegyzete)
[6] Az óind aksaravritta vagy vanavritta verselés egyik mértéke. A sorok elején és végén állhat közömbös szótag, de a sorok belsejében csak egyetlen lehetőség van a szótagok időmértékére. A négy soros strófák sorainak képlete x–υ– –υυ–υ–x.
[7] Az óind aksaravritta vagy vanavritta verselés másik fontos mértéke, Kaliásza használja sokat. Képlete: – –υ–υυυ–υυυυ–x
[8] A ganavritta verselés négy soros strófákba rendeződő változatos formája. Az első és a harmadik sor három lábú, mindegyik szabadon négy morás: azaz daktilusz, anapesztus, spondeusz, prokeleuzmaikus és amphibrachisz is lehet. A második sor ötödféllábas, az első négy láb szabad négymorás, utána zárószótag következik. A negyedik sor szintén ötödféllábas, de a harmadik láb helyén egyetlen rövid szótag áll.
[9] Hét lábból felépülő sorok, a lábak négy morásak (amphibrachisz kivételével szabadon választhatók). A sorok zárólábai spondeuszok. Páros rímekkel csengenek össze. Dzsajadéva Gitagovindája íródott ebben a formában – Weöres Sándor ültette át magyarra.